„Nézze, Schmitt!
Mi szerényen, de becsületesen, tisztességesen élünk, és nem csak azért, mert nekünk, egyszerű embereknek, nem nézné el senki, ha más papírjaival vállalnánk munkát. Ha ez kiderülne, a rendőrség elvinne, és jól megbüntetne minket, mert más tulajdonát elloptuk. Ez így igazságos!
Van hétköznapi példánk is. A mi megyénkben, most télen is, sok család az erdőből próbálta befűteni a lakását. A törvény szerint loptak. Ha Borsodban a lovas rendőrök elkapták Őket, jobb esetben leszóratták a bicikliről a fát, rossz esetben még büntetés is lett a vége.
Ön a fára nem szorul rá, ne is próbálja ki soha azt az életet. Ön mást, máshogy lopott, de az is lopás. Most maga mégis megússza. Hol itt az igazság?
És még valami. Ennek talán most nem örül, de mi a sportban gyakran jobban otthon vagyunk, mint a nagypolitikában. Így emlékszünk arra, hogy Ön milyen elszántan küzdött a doppingolás ellen. Azt mondta, hogy becsületesen, saját erőből kell érvényesülni, küzdeni, győzni. Hát hol itt a becsület?
Hol itt az igazság, hol itt a becsület?”