„Elmondható, hogy a szolgáltató ágazatok aránynövelése javítja energiafajlagosainkat, míg az ipari tevékenységek rendszerint az átlagnál nagyobb energiaigénnyel járnak együtt. Nem akarom kicsinyíteni az autóipar magyarországi kiépülésének jelentőségét, hiszen fontos exportágazat jött létre a gépkocsik összeszerelése és főként az alkatrészek gyártása révén, történelmileg rövid idő, két évtized alatt. Közben - a közvélemény és a nagypolitika csekélyebb érdeklődése mellett - komoly üzleti szolgáltatási központok is letelepedtek minálunk. Még megnevezni sem könnyű ezeket: shared service centres, azaz multinacionális cégek több országban működő leányvállalatait kiszolgáló, megosztott szolgáltatóközpontok, amelyek között vannak egyszerű telefonos ügyintézői irodák, de nyújtanak profi szaktudást igénylő számviteli, informatikai, minőségügyi, munkaügyi szolgáltatásokat is, távoli piacok számára. Budapesten működik egyebek mellett az IBM, a Vodafone és a Diageo szolgáltatóközpontja, egyenként ezres létszámmal, döntő részt felsőfokú végzettségű fiatal szakemberekkel. Ezek a komoly exportteljesítményt az ipari ágazatokban szokásos energiafogyasztás töredéke mellett állítják elő.
Ez csupán egy cégtípus az üzleti szolgáltatások széles spektrumából, de foglalkoztatási súlya hozzámérhető a személyautó-iparéhoz. A gazdasági főiskolák és egyetemek végzőseinek jó elhelyezkedést, tisztes jövedelmet nyújt a szektor, amely szinte észrevétlenül formálta Budapestet az üzleti szolgáltatások regionális központjává, hála az elfogadható közbiztonságnak, az immár megfelelő infrastruktúrának, jó képzettségi szintünknek. Tanulságos, hogy a gazdaság fejlődik, dinamikusan változik és alkalmazkodik, amíg a politika a költségvetési ezrelékek felett viaskodik.”