Mutasd, mit olvasol, megmondom, ki vagy!

„Épp a véleményrovat egyik cikkét olvastam, közben szórakozottan körbenéztem a helyiségben. Decens rend, akták az irattartóban elvágólag, miniatűr művirágtartó tégelyek mutatóban, hátha valaki olyat szeretne halottja márványlapjára erősíttetni. Feszület a falon. Magyar Nemzet az asztalon.

Amikor nyílt az ajtó, és belépett a hatvan körüli ügyintéző, összehajtott újságomat a táskámba süllyesztettem. Ekkor kedélyeskedve megszólalt mögöttem a férfi baritonja: - Mi jót olvas?
Mondtam, hogy a Népszabadságot, mire a következő reakciót kaptam: - Jó sokat hazudnak ma is, mi?
Rövid hökkenés után replikáztam: - Talán kevesebbet, mint a Magyar Nemzet. Ezen meg ő lepődött meg.(...)

Ahhoz sem lett volna semmi köze, ha a Borsot, a Playboyt olvasgatom, netán egy pornómagazint lapozgatok. Ha történetesen kedvenc napilapját vagy a hasonló szellemiségű hetilapok valamelyikét nézegetem, megdicsér? Egyetértőn csettint? Bár van véleményem egy sor jobboldali orgánumról, eszem ágában nem lenne minősíteni senki olvasnivalóját, kivált a fenti szituációban, kérdezés nélkül.”