Csónakkocsi-bevásárlókocsi-bicikliutánfutó

„Ma jelentős előrehaladást tettem a kombinált csónakkocsi-bevásárlókocsi-bicikliutánfutó kialakításában, sőt a kisemnber bejelentkezett, hogy Denikutya bicikliutánfutón szállító is legyen, na szóval ez a projekt is alakul. Nem győzök ujjongani, hogy mennyire jó két kézzel dolgozni. Visszahordtam minden szerszámot a külső műhelyből, ahova egy hétvégére kéredzkedtem be vitorlát varrni és hát két hétig bitoroltam ott a helyet. Örökös meglepetéssel tölt el, hogy mennyi szerszámot kell állandóan ki-be hurcolni a legegyszerűbb dolgok megoldásához is. Most is megtöltött két kanyart a csónakkal amire varró-, fúró-, kétféle csiszoló-, dekopírfűrész gépek, egy rakás szorító, kéziszerszám, vitorlazsák bent volt a hajón.

A múltkor megemlítettem a gumicsónakos Feri előtt, hogy a hajózás 90%-ban cuccolás, azonnal rávágta, hogy a búvárkodás is ilyen (ő búvár is és egyszer megemelgettem a palackjait, na mit mondjak legalább olyan sz@r mint az akkumulátorcipelés) és ha jól belegondolok a sárkányrepülés is, szóval minden amivel idáig próbálkoztam. Volt egy tengerészkollégám a »Z« rádióskambuzer, akinek a civil foglalkozása kárpitos volt, ő úgy választott szakmát (ritka lusta ember volt), hogy megnézte ki az aki a ,legkisebb szerszámosládát cipeli. Víz-, gáz-, villanyszerelő kiesett az első rostán, de egyszer meglátta a színházban ahol valamit semmittett a műszakban a kárpitost, aki egy kis dobozkában vitte a tűt cérnát, na így lett kárpitos.”