Egy ismert sportvezetőnek a hibát elnézik, a lopást, a plágiumot pedig nem feltételezik róla, szerintem ezért van, hogy a neves bíráló tudós még ma is magyarázni próbálja Pali bá’ bizonyítványát.
„Ha már tudomány: én készséggel elhiszem, amit Kertész István professzor állít. Hogy bár nála is »szemet szúrt, hogy nincsenek jegyzetek«, jóhiszeműen járt el, mikor átengedte a jeles művet. Tehát lehet, hogy részéről ez nem bűn. Hanem hiba. Hozzáférhetőségi hiba. A szociálpszichológiai zsargonban így nevezik azt a jelenséget, melynek tipikus esete, hogy »amikor egy cikk megjelentetéséről döntenek a bírálók és a szerkesztők, ítéletükben nagyobb súllyal esik latba a szerző neve és az intézmény, ahol dolgozik, mint a tudományos teljesítménye.« (Stuart Sutherland: Irracionalitás. Noran Libro Kiadó, 2010. 40.o.) Sutherland professzor, az University of Sussex kísérleti pszichológia laboratóriumának alapítója szemléletes (s megdöbbentő) példákat hoz erre könyvében. 1982-ben egy kutatópáros provokatív kísérletet eszelt ki. A tizenkét pszichológiai szaklaphoz – új cikként feltüntetve, fiktív szerzői névvel - beküldtek egy-egy, az illető folyóiratban már közölt, neves harvardi, princetoni professzorok által írt szakcikket. Az íráson csak minimálisan változtattak, ott, ahol az eredeti szerző önmagára utal. A tizenkét lapból kilenc nem vette észre, hogy az írást már közölte egy másik (tetejébe igen neves!) szerző tollából. E kilencből nyolc tanulmányt azzal dobtak vissza, hogy nem üti meg a szintet. (Úgy, hogy előtte mástól már lehozták!) (I. m. 39-40.o)”
Tudomány és vallás, tények és elméletek, lyukak és Isten, hitek és bizonyosságok. A fókuszcsoportos Nagy Ádám szétszedi Tudóslányt, mi nekiesünk Nagy Ádám mondásainak. Szilvay Gergely írása.
A Wikipedia mellett Martin Luther King egyik híres története is szerepel a könyvben, mintha az az alelnökkel készült volna.
A kétszáz éve született Bereczki Mátéra emlékezünk. Gózon Ákos írása.
„Egy ország nem minden téren lehet versenyben – a legfontosabb, hogy a saját erősségeire koncentráljon” – vallja Sir Philip Campbell.
Több száz szakcikk, könyv, jogszabály került ki a tollából, meghatározó jogásza volt a 20. századi Magyarországnak: Nizsalovszky Endrére emlékezik szerzőnk.
A Brain Bar alapítójával az idén tizedik születésnapját ünneplő jövőfesztiválról, egyetemi szemléletformálásról, új kötetéről és a katonaság regeneráló erejéről beszélgettünk.
Peking felszólította a hazai autóipar képviselőit, hogy fektessenek be többet azokban az uniós országokban, amelyek a vámok ellen szavaztak.
A brüsszeli lap szerint Orbánt szembesítették az ország nehézségekkel küzdő gazdaságával, ezért elterelésképpen a szomszédos Románia ellen indított „támadást”.
