De ezzel a parlamenti ellenállással, amely iszonyatosan nehéz gazdasági körülmények és leminősítések között folyik majd, a háborúnak még nincs vége. Mert van még valami, amit a kétharmados országgyűlési többségtől és személy szerint Orbán Viktortól nem vehetnek el. Nem vehetik el azt a másfél, kétmilliós tömeget, népet és polgárt, amely a választási eredményt kiküzdötte, megszenvedte és megünnepelte. Ez az akkor mozgósított erő most is itt kell álljon mögötte, ha a körülmények változása következtében nem is éppen ugyanabban a harckészültségben, mint amilyenben a kétharmados győzelmet kivívta. Ez a társadalmi erő megvan. Harckészségét fel lehet támasztani. A veszély most nagyobb. A magyarság léte most a tét. Ha ez a milliós tömeg most kiáll a kormány és Orbán mögött, dacolva a kétségtelen anyagi nehézségekkel, ha újra megszervezi magát, akkor bebizonyítja a világnak, hogy nemcsak félrevezetett, öntudatlan, ide-oda csapódó Tahrir téri tömeg létezik, hanem Európában él az ötvenhatos magyar szellem és létezik egy öntudatos társadalmi erő, amely nemcsak valami ellen, hanem valamiért, pontosabban a saját függetlenségéért képes kiállni. Harcba szállni.
Ennek a seregnek az IMF nem tud parancsolni. Hozzá sem fér. Hacsak nem hoz megint izraeli kommandósokat ellene, mint 2006-ban.
Egy bizonyos: a harcot nem szabad feladni. Ha feladjuk, a Kertész Ákos-féle gyűlölettel és magyarellenességgel, megsemmisítő terrorral és minden maradék vagyonunk, otthonaink és kincseink kisajátításával, elkobzásával és rettenetes megtorlással kell szembenéznünk. Konrádék, a berliniek és az ATV-s Soros-féle kemény mag szeme előtt ugyanaz a bosszúálló szellem fog lebegni, mint lebegett 1945–46-ban, a deportálások után. Az Amerikai Magyar Népszava online szerkesztője, Bartus már el is kezdte a felkészülést erre a bosszúállásra, azt állítva, hogy Magyarországon most zsidó magyarokkal és hithű hitközségi emberekkel a kormányban Endrey László-féle módszeres zsidóüldözés folyik. A magyar zsidóságnak menekülnie kell az országból. Ennek éppen az ellenkezője az igaz: a magyar zsidóságnak az az agresszív, elkülönült része, amely az Ascher Caféban tömörült, és amely teljesen elkülönült a nemzettől, sértetten és bosszúállásra készen a kormánydöntő spekulációba és az IMF-be veti minden reményét. Nem az egész magyar zsidóság, hanem ez az ATV-Soros harcias kisebbség, ez a hataloméhes, kegyetlen, néhány száz tagú társulat akarja átvenni a hatalmat és természetesen magával rántani az egész zsidóságot. Jól látja Bartus, csak éppen fordítva van, mint mondja.