„A Borra-Való együttes és énekese, Almár Judit »városi teremtmények«. Nem a közös szüretek, gyermekkori iskolaévek hozták őket össze egy kis borvidéki faluban. Ettől azonban még zene-, s borfogyasztókhoz szólnak: örömöt és felszabadulást kínálnak hallgatóiknak, s egy hatalmas adag rácsodálkozást önnönmaguk számára. Rácsodálkozás a borra.
Azt hiszem, számukra a borzenélés – márha létezik e fogalom - a megismerés felé vezető út egyik formája. Muzsikájukban - saját szerzeményeikben is - határozottan megjelenik a népzene – a magyar, a balkáni, az ír -, a így világzenébe hajló hangzást teremtenek. Ami azonban számomra sokkal fontosabb: nem íróként közelítenek a borhoz, nem minősítik, ítélik, boncolják azt szét, mint egy ítész.
Nem foglalnak állást, nem elemzik társadalmi hátterét, nem számítják ökonómiáját. Mivel zenészek, azt az örömöt keresik, ami a borból, készítőjéből, fogyasztójából a felszínre törhet. Egy kicsit talán irigylem is ezért őket.”