„A helyszín egy panellakás kisszobája a miskolci Avasi lakótelepen. Éjszaka van, csend, csak a távolból hallatszik néha autóriasztó, kiabálás, vagy kismotor hangja. A redőnyön beszűrődő utcai lámpafény halvány mintákat rajzol a falra. Hárman fekszenek egy szűkös heverőn, bolyhos plédekbe takarózva: Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba, a lábukhoz kuporodva pedig Gréczy Zsolt.
Molnár, megtörve a csendet: - Elnök úr, Feri, engedd meg, én csak kimennék pisilni.
Gyurcsány: - Nem, Csaba, nem és nem! Hát honnan tudjuk, hogy ezek a szegény avasiak is kimehetnek éjszaka vécére? És a sötét előszobában portyázó izék? Vérfarkasok? Nekem most az a dolgom, hogy bizonyítsam, hogy szociálisan a legmegértőbb, a leg…
Gréczy közbevág: - A legkarizmatikusabb vezető az ellenzék soraiban! Az egyetlen, aki…
Gyurcsány leinti: - Zsolt, ha nem hallgatsz el, a lábamat se melegítheted. Szóval most végre természetes élőhelyükön tanulmányozhatjuk ezeket a szegény embereket, ezért bújtunk össze hárman ezen a sezlonyon. Anyám, Katus mondja így, hogy sezlony, és látod, teljesen természetesen használom.
Molnár: - De elnök úr, szerintem ők is szoktak pisilni.
Gyurcsány, elgondolkozva: - Talán régen, még a békeidőkben, akkor igen. Persze akkor se mindig, csak…
Gréczy közbevág: - Csak ha a Fidesz által pénzelt szocialista frakció nem akadályozta meg!
Gyurcsány, felkönyökölve: - Jól mondod, Zsolt. Csaba, vegyük át a holnapi programot inkább.
Molnár: - Elnök úr, ahogy parancsolod. Holnap reggel az önkormányzatnál kezdünk, borongós arckifejezéssel megszemléljük a segélyért sorba állókat. Zsolt hozza az éthordót, én pedig elnök úrnak előre bekoszolom a kabátját.
Gyurcsány, lelkesülten: - Nem koszolni, tépni! Éljük át, húzzunk bele!”