„A BKV ismét feltalálta a kalauzt, fiatalabbak kedvéért: a jegyellenőrt. Valaha elismert foglalkozás volt kalauznak lenni.
Lyukasztója volt, sapkája, még tekintélye is valamennyi – később ez a tevékenység, a főváros járatain legalábbis, kiment a divatból. Idővel azután egyre több lett a bliccelő, nem szeretünk fizetni az utazásért, és ezzel milliárdos károkat okozunk a közlekedési vállalatnak. Vagyis magunknak, adófizetőknek, hiszen a BKV-t mi, adófizetők tartjuk el.
A blicceléssel tehát magunkat károsítjuk. Ha többen vennénk jegyet, akkor kevesebb lenne a BKV hiánya, kevesebbet kellene a költségvetésnek az adófizetők pénzéből kipótolni. Így lenne logikus, ám ennek felismeréséhez szemléletváltásra lenne szükség, ami köztudottan nem megy egyik napról a másikra. Sőt, mostanában mintha sehogyan sem menne: nyilván a gazdasági válságból következő elszegényedés is tehet arról, hogy a korábbinál is kevesebben vesznek jegyet.”