„Természetesen fontos és szükséges, hogy a kiegyezés óta eltelt időszakról elkötelezett, pártos és népi szemléletű alkotások szülessenek, hiszen ezt az adott korszak művészei elsunnyogták, olyanokat festettek inkább, mint Az ópiumszívó álma, Út a fontainebleau-i erdőben, Zöld szamár vagy éppenséggel Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett. Viszont a magyar ember azt is joggal várja el, hogy a művész »az ő életéről, munkájáról, harcairól, honszeretetéről s fénylő győzelmeiről« alkosson remekműveket. Megfestésre alkalmas téma pedig annyi van, hogy azt mi föl nem sorolhatjuk. Miniszterelnökünk elbúcsúzik a Nemzetközi Valutaalaptól. Visszaszerzi a nyugdíjrendszert a tőzsdecápák kezéből. Új médiatörvényt ad Európának. Konzultál a nemzettel. Kiveti a bankadót és a válságadót. Legyőzi az államadósságot. Visszavezeti a munka világába az elesetteket. Brüsszelben kokit, sallert osztogat.
Hatalmas panorámaképen kell ábrázolni Magyarországot, amint gyorsnaszádként sebesen siklik a háborgó tengeren, vitorláját keleti szél dagasztja (vitorlás gyorsnaszád), a parancsnoki hídon Ő áll, és a jövőbe tekint. Körben hatalmas, süllyedő európai hajók, fedélzeteikről kétségbeesett sokaság figyeli távcsővel a magyar naszádot, hogy nem konvencionális létezéstechnikájának részleteit kifürkéssze, de jaj! helikopterek jönnek, ködgránátokat lőnek a magyar naszád köré, a többiek tehát nem tudják ellesni a titkot, és így hullámsírba vesznek, egyik a másik után. (Kövér László: »ahogyan 1956-ban nem engedhette meg magának a Szovjetunió, hogy precedenst teremtsen a magyar forradalom győzelme, úgy ma a nemzetközi pénzügyi világ egy része sem engedheti meg magának, hogy a magyar gazdaságpolitika nem szokványos intézkedései mintául szolgáljanak más országoknak.«)
Végezetül a legeslegfontosabb: maga a fülkeforradalom. Elképzelhetetlen, hogy épp a magyar történelem legfontosabb eseményéről ne szülessen műalkotás, pláne, hogy az előképe is megvan, Delacroix 1830-ban megfestette, csak néhány ponton kell továbbfejleszteni. Címe az lehetne, hogy A Szabadság a népet a fülkékbe vezeti, a többi nagyjából ugyanaz, mint az eredetin, csak itt a háttérben látszik egy fülkesor, melyhez hasonlót különféle szabadtéri fesztiválokon lehet megfigyelni. Oldalt Satu áll a tehenével, és vidoran integet.”