A két kánon

Magyarul ez kb.annyi, hogy a hatalommániásoknak rendszerint nincs humorérzéke. Vagy van de szar /Kuncze/

egyébként petrus georgios magyarul is tud, vagy csak ezen belterjes szagértő nyelven? mert ez a szubverzív aszexualitás, amit az egyszerű ember akár a prüdér paranoizmus ideologikusan megfogalmazott antropologikus metaforájaként is értelmezhet, nos, igen kevéssel járul hozzá ahhoz, amit magyar értelmiségnek neveznek. más szavakkal: kedves kurzusbohóc! időtök lejárt. jönnek helyettetek mások, igen, még rosszabbak, de ez nagyrészt a ti felelősségetek. túl durva lennék, ha azt mondanám: megérdemlitek. nem. nem ez a baj. hanem az, hogy tudatlan és pártos viselkedéseteket az egész ország szívja. barmok. orövoár-budoár. ezt főztétek, ezt eszitek. nektek köszönhetjük a fidesz 2/3-ot. nézzetek tükörbe és kövessétek meg a magyar fajtát. ha nem teszitek, akkor törjétek össze, vagy köpjétek szembe magatok. értelmiség... piha! barmok. azok. s még magyaráztok. tönkretettétek az országot szellemileg és még húzzátok a pénzt a flekkdíjon. kissé késő nyavalyogni petrus, nem gondolod? s most csodálkozol azon, hogy van nálad aljasabb. rosszabbak vagytok mint júdás. az legalább parancsot kapott az árulásra. de ti? senkik vagytok. langymelegek. egy kis flekkdíj, egy kis üdülés és boldog a 'család'. hejj... végignéztétek szó nélkül gyurcsányt, sőt, ki merem jelenteni, hogy gátoltátok sok őszinte tenni rakarásában. hiszen senki más nem merte szemébe mondani a nómenklatúrának, hogy: nincs tovább... mert aki bekerül a rendszerbe, annak a nyáj tehetetlenségét vinnie kell. de ti nem tudtatok semmi értelmeset mondani. semmit. de semmit. helyette idióta személyi kultuszt építettetek ki. te is, igen. már csak azzal, hogy kussoltál. most pedig siránkozol. "tudod, hogy nincs bocsánat, hiába hát a bánat légy ami lennél férfi a fű kinő utánad" egy férfi sincs köztetek. heréltek vagytok. irogattok, petíciózás, aláírás, de egy rendes ember nincs aki felszólaljon a saját brancsa megvetése ellenére. bár éltek, de holtak vagytok.

Az mindenképpen figyelemre méltó, hogy senki nem kíváncsi erre a kommunista szabaddemokrtára.

Magyarán: a Bizottság sem értette, miben áll a sikere... Ők csak sejtetve adták elő a semmit, ez elég volt akkoriban. Mint manapság elég Gy. P. esztéta zagyválása pár idegen szóval és egy kis holokauszttal fűszerezve, és máris mehet a pénztárhoz. A nagy semmi ellenében.