Miért teremtette Isten a kábítószert?

2011. október 24. 15:41

Az Isten nélküli világban a legnagyobb személyes örömérzetet a Különlegesen Veszélyes Addiktív Kábítószerek adják.

2011. október 24. 15:41
Kubiszyn Viktor
Mindennapi

„Írtam egy könyvet. Az Istenről szól. Meg tizenkét év drogozásról. Az alkoholról, a marihuánáról, az LSD-ről, az amfetaminról, a heroinról, a Cuki Színes Pirulákról, a nitrohigító cellspeciálról, és a Függőség Szürke Zónájáról. Az elvonásról. Az Isten hiányáról.

Nemrég elgondolkoztam azon, milyen lenne megtérve anyagozni.

Mielőtt megtértem, már azelőtt találkoztam az Istennel, konkrétan a Népszínház utcában, és remekül elbeszélgettünk. Be voltam állva és már másfél hete mentem. Nem emlékszem mit mondott, csak arra, hogy a Nagy Keresztről magyarázott és világított a haja.

Az Isten nélküli világban a legnagyobb személyes örömérzetet a Különlegesen Veszélyes Addiktív Kábítószerek adják. Nincs olyan emberi tevékenység (az orgazmust is beleértve), ami felérne a fless-sel, a drogos tapasztalattal. Természetes, hogy megjelent a kísértés megtérésem után is: milyen lenne így, Isten örömével és bizalmával eltelten még plusszban anyagozni is, az Isten kegyelmét megtoldani némi vegyileg szintetizált, pakettben elérhető örömcsomaggal.

Nem volt komoly kísértés, de kísértés volt.
A világ illúziója bepróbálkozott az Isten Valóságán.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 121 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Theorba
2011. október 24. 22:51
Óh, Attila, isten ostoba...
Obulus
2011. október 24. 21:50
"Az Isten nélküli világban a legnagyobb személyes örömérzetet a Különlegesen Veszélyes Addiktív Kábítószerek adják. " Tehát Isten a legális kábszer? És volt akkora fless a megtérés mint az első belövés? Nekem nem kell se Isten, se kábszer, én maradok az orgazmusnál.
Theorba
2011. október 24. 21:38
Gratis: Az élet Isten tévedése. Isten meg az emberé...
Theorba
2011. október 24. 21:37
Engem az én Istenem személyesen szólított meg azzal, hogy ezentúl ne higgyek benne. (Ha jól emlékszem, 1963. Nov. 6-án.)
Én természetesen vakon teljesítem az összes kívánságát, hiszen Ő mégiscsak az én Istenem.

És azóta valóban jobban érzem magamat, Dicsőség az Úrban!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!