Az egyházi szocializáció nagyon torz

2011. szeptember 22. 09:35

Krisztus felszabadító erejére figyelő egyházat nem lehet megnyomorított alapokra, vezér típusú vezetésre és megfogyatkozott publikumra építeni. Interjú.

2011. szeptember 22. 09:35
Wildmann János
Heti Válasz

»Az egyház belső ellenzéke« – sokan így emlegetik. Vállalja?

Vállalom, már ha ez nyílt magatartást, a problémák nyílt tárgyalását és számbavételét jelenti. Azt hiszem, az erre való hajlandóság jellemezte az Egyházfórum elmúlt 25 évét is, de ezt tartom a Krisztus-követés alapjának is: becsületességre, tisztaságra törekvő magatartás kell jellemezze az egyházat, mert ez méltó az Evangéliumhoz. De ha már szóba került az ellenzékiség, jelzem, kényszerű szerep ez, amiben az embernek nem sok öröme van.

Az »érted haragszom« hozzáállás valahogy mégsem jön át az egyházban. Folyamatosan támadják.

Az ok messzire vezet. Ezzel megint nem leszek népszerűbb, de úgy látom, Magyarországon az egyházi szocializáció nagyon torz. Leginkább frappánsan úgy tudom kifejezni a problémát, ahogy egyszer azt egy osztrák laikus akadémia képviselőjétől hallottam. Ő külső szemlélőként azt mondta: »Nálatok az embereket nem istenhitre, hanem egyházfüggőségre nevelik.« Ez a megállapítás nagyon jól körülírja a helyzetünket: mindegy, hogy mi következik az Evangéliumból, mindegy, mit mondanak laikus civilek: mindig a hierarchiának van igaza. Üljetek csendben, néha fizessétek be az egyházi adót, amúgy meg kuss. Hogyha nyilvánvaló igazságtalanságot követnek el, akkor sem szabad rákérdezni. Ez már-már a bibói földesúr-jobbágy viszony, noha ő ezt a teljes magyar társadalomra értette. Pécsett ugyanez történt: nagyon sokáig nagyon pontosan érezte az egyházi vezetés: gyakorlatilag mindent megtehet.

A jogos biliborítás mellett mindez igazságtalan általánosításnak hangzik. Vagy méltatlannak olyan hierarchiával szemben, amely a diktatúra miatt sok szempontból 40 éves fáziskésében van, történelmi frusztrációkkal terhelt.


Igaz a kádári örökség terhe, igaz a szenvedés hatása, de ez nem magyarázza meg, hogy 20 évvel a rendszerváltás után miért kell arra nevelni a civileket: nincs beleszólási joguk, ha pedig felemelik a hangjukat nyilvánvaló tisztességtelenségek miatt, akkor rögtön megkapják, hogy a saját fészekbe piszkítanak. Húsz évvel a rendszerváltás után nehéz megmagyarázni a presszúrát, amit a hierarchia gyakorol.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 25 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Nagytestver
2011. szeptember 22. 18:49
Mayer meg Wolf besúgók, buzik, csalók, hazugok, tolvajok, Róma és a nagy magyar egyház védte őket az utolsó lehetőségig, aztán feladták egymást, ahogyan lenni szokott bűnözők közt. Ma került fel a netre Bölcskei elvtárs III/III kartonja. A papok minden felekezetben bűnözők, adót sem fizetnek és a mi adónkból élnek meg here módra, semmit nem adnak érte átlátszó zsidó hazugságukon kívül, és még kémkednek is az opus dein keresztül. Ők a rendszerváltás legnagyobb nyertesei. Kapják be!
Csomorkany
2011. szeptember 22. 17:15
Akkor már kedvencedtől, Erdő Pétertől egy idézet: "a magyar társadalom templomlátogató 5-10%-ától nem várható el az az anyagi áldozat, hogy a magyar műemléki épületállomány 80-90%-át kitevő templomépületek fölújítását finanszírozza." Ez már nem idézet, de a gondolat logikus folytatása: ha a magyar társadalom templomba nem járó részét netán feszélyezné egy-egy romtemplom egy-egy város közepén, akkor döntse el, hogy felújíttatja, vagy elbontatja, mely esetben egy panelkockát minden további nélkül fölépítenek a jelenlegi templomlátogatók. Nyilván fölmerülnek elszámolási gondok, de ez megoldható. Az nem működik, hogy a társadalom ragaszkodik a műemlékekhez, a templomlátogató 5-10% pedig fizet. Amíg ez tömeges elvárás, addig tömegjével lesznek romos egyházi épületek. Ami az épületek látogatóit illeti, minden egyházi baj mellett az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye templomaiban sokkal több élet van, mint a vidéki egyházmegyékben, főleg persze azért, mert magában a régióban sokkal több élet van.
Mirmur
2011. szeptember 22. 16:03
Trendo, hagyd már ezt a süket dumát. A Mátyás-templom is gyönyörűen fel van újítva. A hazai templomok nagy része nincs, a vidékiek főleg, de még a kisvárosiak is alig. Osztrák ismerősöm panaszkodott, hogy Győrbe érvén a régi egyházi város templomai "omladoznak". Ha ez túlzás is, nem igazság nélküli. S az elhanyagoltság egyébként is látható- Az egyház lelki elhanyagoltsága is, erről szólt ez a topik.
trendo
2011. szeptember 22. 15:38
Itt nálunk, Kispesten, a Templom téren az összes templom és környékük gyönyörűen fel van újítva. Az EU-tól a Wekerle telep központjának restaurálására kapott pályázatba jótékony kezek becsempészték a kiírással ellentétben a Munkás Szent József templom felújítását is. Elkészült. A hétvégi házam Zebegényben van. Pazarul rendbe lett téve a templom. Helikopterrel lett leemelve és kicserélve a toronysisak. Az építéskor nem telt toronyórára. Lett az is pár éve. Egy barátom állatvédő. Azért járja az országot, hogy a gyöngybaglyokat védje. Panaszolja, hogy a "tömeges tetőfelújítások kapcsán" rendre elzárják kedvenc baglyaitól a korábbi fészkelési, költési lehetőségeket... és sorolhatnám. Amúgy meg, ha a kőgazdag, "keresztény" Buda lakói nem tudnak mellényzsebből összedobni a templomukra pár zsetont, akkor állj az élükre és kolduljad Te össze. Jómagam, a rendszerváltás után több tucat templomra küldött osztrák, német anyagszállítmányt kezeltettem el vámmentesen. Ónt, rézlemezt, tölgyfagerendát. A nagy restaurációs bumm már 20 éve tart.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!