Dunkerque

2011. szeptember 12. 07:31

A Fidesz Tigris páncélosai még nem bírták okkupálni az ország minden zegét-zugát, még mindig nem totális a jobboldali győzelem.

2011. szeptember 12. 07:31
Népszava

„Több mint hatvan évvel később a magyar szocialisták is kaptak egy laufot, mint a Dunkerque-nél körülzárt Brit Intervenciós hadsereg. De ez a csapat eddig nem volt képes kihasználni a szélcsendet, nem mozdult rá a résre, jónéhány parancsnokának a saját egzisztenciája, és az értékes fegyverzet fontosabb volt másfél éven át a bekerített, pusztulásra ítélt seregnél. Az angol vezetők nem a bőrüket mentették, hanem a katonáikat; a neonáci erők egyetlen számba vehető ellenzékének eszébe sem jutott a dunkerque-i példa. Pedig a diktatúrának is idő kellett, hogy fölpörögjön, hogy az ötödik sebességre kapcsolhasson. A féléves EU elnökség időszaka is lefékezte az ámokfutókat. És hiába dübörgött megállíthatatlanul a Fidesz törvénygyára, akár a föltúráztatott motor, hiába csattogtak a jogállam és a demokrácia épületére mért csákányütések, a falak még mindig nem omlottak le teljesen; a Fidesz Tigris páncélosai még nem bírták okkupálni az ország minden zegét-zugát, még mindig van talán esély, még mindig nem totális a jobboldali győzelem. (...)

Vajon a szolidaritást már csak elvben ismerő mai magyar szocialista vezetők kapcsán miért a sztálingrádi történet jut az eszembe? Hogy a legkisebb érték az ember, mert az ember, főleg a közember, az mindig ingyen van? Kósza és őrült gondolat. És titokban azt remélem: csak az én hagymázos látomásom. De ijesztő, hogy egyáltalán eszembe juthatott. A baloldal születésénél ott bábáskodott a szolidaritás, és ma Európa szégyenére a Kárpát-medencében föltámadt szélsőjobboldal egyetlen igazi, számba vehető ellenfele, az egész baloldali elit és tisztikar elégtelenre vizsgázott szolidaritásból. Nem tudja letörölni magáról azt a bélyeget, hogy beállt a harácsolók, a korruptak közé, elárulva nemcsak az eszmét, nem csak a rendszerváltás pozitív célkitűzéseit, de konkréten a baloldal közkatonáit is, mert sebesülten és haldokolva hátrahagyta őket a vesztett ütközetek után a harcmezőn, és sorsára hagyta a védelmére szoruló civil lakosságot is. És ahelyett, hogy az utolsó töltényig harcolna a diktatúra ellen, a kiskapukon át menti rablott vagyonát és az irháját. (...)

Hogy bízzanak a népek olyan pártban, amelyik a saját sebesült katonáit is cserbenhagyja, a saját elesett hőseit sem tiszteli, a csürhe köpéseit sem meri letisztítani a szobraikról, és a mozgalom szimbólumairól. Nem találtak egy baloldali művészt, aki elmagyarázta volna, hogyan működnek a szimbólumok a hétköznapokban? Hogy mit jelentett (például) a harmadik köztársaság születése pillanatában az első sunyi megalkuvás - melyben minden balliberális erő sáros volt -, a koronás, királyi címer elfogadása a Kossuth címer helyett, hogy miképp gerjesztette ez az elavult történelmietlen szimbólum a többit, a sosemvolt, irredenta Nagy-Magyarország képét, az árpád-sávos lobogókat, a turul szobrokat, a gárda egyenruháját és bakancs-csattogásait, és maholnap a géppisztolyok kelepelését?! Ezek a mi finom, úri szocialistáink nagyon ügyelnek majd arra, hogy betartsák az udvari etikettet.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 160 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
coronel
2011. szeptember 12. 19:54
Kertész Ákos írónak egyre jobban félrehord a tolla, a genetikai elfajzás után most a baloldal erkölcsi hullafoltjainak láttán (szagán) búsong. A "Dunkerque" stílusa szedett-vedett, gondolatisága zagyva, eszmefuttatásai görbék, mint az ökör urinatio involuntariá-ja a dűlőúton. Csak egy példa a fogalmazás pongyolaságára: "Ezerkilencszáznegyvenben a német B. hadseregcsoport páncélosaival hadüzet nélkül betört Hollandián keresztül Belgiumba és Luxemburgba, és május 24-én elérte Boulogne térségében az Atlanti óceánt." Kertész Ákos író ezt a mondatot vagy hatszor hátba szúrta. Az "ezerkilencszáznegyven" után ki kellett volna tenni a támadás pontos dátumát (május 10.), ha már a sikeres befejezését (május 24.) megadja. Ha valamilyen esemény 1940-ben történt, arra (logikailag) a 365 nap bármelyikén sor kerülhetett, ha viszont fontos az esemény vége, fontos az eleje is. Vagyis mihez képest érték el a németek május 24-én az Atlanti-óceánt. (Amit Kertész Ákos írótól eltérően kötőjellel írunk.) Kertész Ákos író szerint a német B. hadseregcsoport hadüzenet nélkül tört be Hollandiába. A helyesírásban B. hadseregcsoport nem létezik, létezik ellenben B Hadseregcsoport, vagy "B" Hadseregcsoport (tulajdonnév az istenadta, nagybetűvel írjuk), vagy németül: Heeresgruppe B, rövidítve: HGr B), és nagyon jól tette, hogy hadüzenet nélkül támadta meg az ellenséget, a hadüzenet ugyanis nem a hadseregcsoportok dolga, hanem a kormányoké. Amúgy a bekerítésben az északi szárnyon támadó "B" Hadseregcsoporton (von Bock vezérezredes) mellett a középen támadó "A" Hadseregcsoport (von Rundstedt vezérezredes) és a "C" Hadseregcsoport (von Leeb vezérezredes) is részt vett, és egyáltalán nem mellesleg. Ja, és a támadó éket az "A" Hadseregcsoport képezte, az, amelynek páncélosai "átrepülték" az Ardenneket. Kertész Ákos író szerint a "B. hadseregcsoport" egyedül kerítette be az ellenséges hadsereget. Ráadásul rögtön kettőt is. Amúgy a mondatszerkesztéssel is bajom van. Bár a magyarban nincs kötött szórend, de ez még nem ad felmentést a fegyelmezett fogalmazás alól, vagyis helyesen:. ..."Hollandián keresztül betört..", ..."és május 24-én Boulogne térségében elérte..." Apróság: lord Nelson flottaparancsnok volt, és nem gyalogsági tábornok, katonáinak nem mondta, hanem üzente, mégpedig zászlójelzéssel, ahogyan a csataparancsokat továbbították a haditengerészetnél. Kertész Ákos írónak a szocialista elit magatartása kapcsán Sztálingrád is eszébe jutott. Szerinte a patkányháborúban hullajelöltek harcoltak, a szovjet hadvezetés számára az ember nem számított (abból van a legtöbb), meg hogy "a legkisebb érték az ember, főleg a közember, az mindig ingyen van." Ritkán olvastam ekkora marhaságot, meg is becsülöm. Egy önvédelmi harcot lepatkányháborúzni ritka nagy bunkóság, látszik, hogy Kertész Ákos írónak fogalma sincs a történelemről, a háborúkról és a hadilékekről sem. Éppen a sztálingrádi csata az, amelyben ezrével találhatunk példát a hősiességre, az önfeláldozásra, a bátorságra - mindkét oldalon. Szerencsére a harcoló felek, a németek és az oroszok kölcsönösen elismerték egymás harcértékét és hadi erényeit, és nem szorulnak egy olyan outsider minősítésére, mint amilyen Kertész Ákos író, aki gyerekként végig bámészkodta a II. világháborút, a katonai szolgálat minden formáját nagy ívben kerülte. Arra a felvetésre, hogy a közember feláldozható, mert az "ingyen van", csak annyit: a II. Magyar Hadsereg 7 ezer fős tiszti állományából 2913 maradt életben. A hadsereg hősi halottai között több mint 4 ezer tábornok, főtiszt és tiszt van. A háborúban nem csak közemberek halnak meg. De ezt Kertész Ákos író, genetikai feljebbvaló honnan is tudná.
Csubakka
2011. szeptember 12. 18:55
Uraim,a tetű azért van,hogy csípjen.Szóra sem kéne méltatni ezt a rosszindulatú szklerotikus bránert.Nem faktor,zanza,agyilag lelkileg, testileg.Kossuth-díjas zombi.
morfondír
2011. szeptember 12. 18:51
Miiii vaaan???? (Vigyázzatok, nehogy nekiálljatok elemezni!Sztem a kertészkedés ártalmas az egészségre. Úgyhogy ezennel be is fejezem. )
miloka
2011. szeptember 12. 18:32
Egy kis friss hír: Kertész Ákosnak bocsánatot kell kérnie az augusztus végén az Amerikai Népszavában megjelent nyílt levelében írtak miatt, s "amennyiben nem kér bocsánatot, a kormány szemében méltatlanná válik a Kossuth-díjra" - fogalmazott Halász János államtitkár hétfőn az Országgyűlésben egy interpellációra adott válaszában. A jobbikos Farkas Gergely azt kérdezte a kormánytól, hogy kezdeményezik-e a köztársasági elnöknél az író Kossuth-díjának megvonását. Halász János államtitkár a kormány nevében adott válaszában leszögezte: Kertész Ákos cikke elfogadhatatlan és védhetetlen, a kormány pedig visszautasít "minden rágalmat, amit Magyarországra, vagy a magyar népre mond bárki". Éppen ezért "Kertész Ákosnak bocsánatot kell kérnie, amennyiben nem kér bocsánatot, a kormány szemében méltatlanná válik a Kossuth-díjra" - tette hozzá. (Hvg)
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!