Az intézkedéseknek nem az elitreprudukciót kell segítenie, hanem az esélyekhez történő egyenlő hozzáférést.
„A tervek szerint a felsőoktatásba bemeneti követelmény lenne a nyelvvizsga. A törekvés érthető és logikus is, hiszen egy – elvileg – tudásalapú társadalom velejárója a nyelvtudás is, ami főleg elvárható a diplomát szerző fiataloktól. Az is tény, Európa legtöbb országában szinte már készség szintjén van az idegen nyelv ismerete, a magyaroknak pedig igen rossz ez a mutatója. Ami nem feltétlenül csak az egyén hibája; több szerencsétlen körülmény is okozhatja ezt a defektust, elég csak a hátrányos életkörülményekre gondolni vagy éppen az egyéni nyelvi készségek különbözőségére. Hiba a friss diplomásokat is egy kalap alá venni: a felelőtlenebbje átbulizza az éveket, de olyanok is akadnak szép számmal, akik két munkahelyen gályáznak azért, hogy meglegyen a tandíj és az albérlet ára.(...)
Az bizonyos, hogy fel kell számolni a »diplomagyár«-típusú oktatást. A mostani elképzelések talán alkalmasak erre, de lehet egy mellékhatása is: teljesen befagyhat az így is gyengén muzsikáló társadalmi mobilizáció. Az intézkedéseknek nem az elitreprudukciót kell segítenie, hanem az esélyekhez történő egyenlő hozzáférést.
Nagyon vékony hidakkal ellátott, hatalmas szakadékok jellemzik a jelenlegi magyar társadalmat. Ezeket szélesíteni kellene, nem felégetni.”
Egy évtizeden át volt a miskolci közönség kedvence, egy ideje pedig már a fővárosi nézők is láthatják, hányféle szerepben képes tökéletesen helytállni. A Thália Színházban immár második szezonját kezdő Czakó Julianna színművésszel azért is jó beszélgetni, mert az össznépi panaszkodás gyakorlása helyett nyíltan vállalja a boldogságát.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
A magyar nebulók ugyanakkor jóval az EU-s átlag fölött teljesítenek. Csehország pedig szárnyal. Francesca Rivafinoli szemlecikke.
Itt van az új hangfelvétel, amelyből feketén-fehéren kiderül, mit is gondol Péter a sajátjairól.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Súlyos következményekkel fenyegetőznek.
A németek a fizetésük 11 százalékát rakták befőttesüvegbe az első félévben, pedig az infláció rendben van, a reálbérek pedig folyamatosan növekednek. A csökkenés 34 milliárd eurós kiesést okoz a gazdaságban.
