Mindenkit átvágtak a palánkon

„A[z ombudsmani] törvénnyel, ahogy korábbi bírálataiból is kitűnt, nem csak koherencia-zavarnyi problémái vannak.

Szerintem önmagában már maga a koncepció, az ombudsmani rendszer átalakítása is egy politikai tévedés, aminek nincsen semmiféle szakmai indoka. Amiket megpróbáltak felhozni mellette, azok semmilyen módon meg nem alapozott álindokok voltak, mint például, hogy akkor lesz majd hatékonyabb a hivatal, vagy akkor lesz nagyobb érvényesülési lehetősége a biztosnak, ha nem zavarnak be a többiek, és hogy Európában mennyire elterjedt az egyombudsmanos rendszer. Csakhogy Európában egyetlen ország sincs, amelynek 13 nemzeti és etnikai kisebbsége lenne, nem véletlenül alakult ki ez a rendszer, ami egyébként sok más államnak is valamilyen módon ötletet adott a későbbiekben. Egyszóval: a koncepció politikai tévedés, a kivitelezés pedig egyszerűen dilettáns.

Mire gondol?

Ez a törvény hemzseg a szakmai hibáktól, de alkotmányellenes is. Az alaptörvény ugyanis nevesíti, hogy az ombudsman helyettesének milyen feladatot kell ellátnia - az egyiknek a jövő nemzedékek, a másiknak a kisebbségek képviseletét. Ehhez képest az ombudsmani törvényben nincs rendelve helyettesekhez semmilyen hatáskör, valamilyen üldögélő, újságolvasó vagy nem tudom, milyen helyettesek lennének. Ráadásul, már ha az alapfelállást nézzük is, hogy lesz egy főombudsman meg két helyettes, és nincs szabályozva rendesen a köztük lévő kapcsolat, abban egyszerűen kódolva vannak a konfliktusok. Nem most, de egyszer talán ki fog derülni, hogy hol írták ezeket a terveket. (...)

A törvény átmeneti rendelkezései között szerepel, hogy az új pozícióban, az alapjogi biztos helyetteseként folytathatja a munkát. A megváltozott jogkörökkel vállalja a folytatást?

Ez nem vállalás kérdése, engem a parlament választott, a mostani ombudsmanok között a legnagyobb szavazati aránnyal. Letettem az eskümet a parlamentben, hogy megbízásom lejártáig ellátom a kisebbségi közösségek védelmét. Amíg erre vannak eszközök és lehetőségek, megpróbálok ennek a vállalásomnak eleget tenni. Kicsit úgy érzem magam ugyan, mint a zenekar a Titanicon, de az utolsó pillanatig húzzuk, ameddig lehet.”