Most múlik pontosan

„Hogy csak a Természettudományi Múzeum példájánál maradjunk: hiába tudjuk, hogy az utókor az eszement döntések iskolapéldájaként fogja számon tartani a két évszázados közgyűjtemény felszámolását, a beletörődés több mint célszerű. Még akkor is, ha sejtjük, hogy nagyjából így történhetett: valahol valaki lelkesebb volt, mint amilyen művelt, így abbéli igyekezetében, hogy újabb Horthy-nosztalgiát idéző intézményt támasszon fel, felfedezte a Ludovikát, és közszolgálati egyetemet álmodott belé, nem tudván, hogy a főépület kissé kopottas falai mögött és alatt van egy komplett múzeum. Egy korszerű, európai hírű gyűjtemény, amelynek kialakítására csaknem húsz év alatt több mint tízmilliárd forintot költöttek az adófizetők.

Boldogabb országokban egy ilyen múzeum a kulturális kormányzat büszkesége lenne. Normálisabb országokban az a slapaj, akinek ez a marhaság eszébe jutott, rádöbbenve, hogy mit tervezett, csak annyit mondana, hogy renonsz, és hagyná a Természettudományit békén.

Hogy mi lesz nálunk? Egy év tanulságai mutatják, hogy a muzeológusok szépen összecsomagolják azt a pár millió ezt meg azt, és elviszik valahová, hogy a rendőrök meg katonák és még sokan mások nyugodtan tanulhassanak a jobboldali ethosz fellegvárában.”