Hasad-e a magyar atom?

2011. június 16. 10:13

Lehet, hogy a „paksi áram a legolcsóbb” szlogen igaz volt a múltra, de semmiképp nem igaz a jövőre.

2011. június 16. 10:13
Bartus Gábor
Komment.hu

„Az atomenergia környezeti és társadalmi előnyeit (karbonszegénység, magas fokú ellátásbiztonság megteremthetősége, hazai elfogadottság) és hátrányait (baleseti kockázat, hulladékok) összevetve - a jövőre irányuló várakozásaink minőségétől függően - akár pozitív mérleget is vonhatunk, erős szakmai érvek szólhatnak a hátrányok ésszerű szintre csökkenthetősége mellett.

A fenti szokásosan mérlegelendő tényezők mellé azonban újabbak is kívánkoznak, elsősorban gazdasági természetűek.

Mindenekelőtt figyelembe kell venni a megújuló energiafajták elterjedését, technológiai fejlődését és költségcsökkenését is. Habár a megújulók még mindig drágábbak a hagyományos energiafajtáknál, de egyre kevésbé az atomenergiánál. Lehet, hogy a »paksi áram a legolcsóbb« szlogen igaz volt a múltra, de semmiképp nem igaz a jövőre. A Nemzeti Energiastratégiához a Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjában (REKK) készült elemzés szerint az erőteljes nukleáris fejlesztési forgatókönyv éppoly költséges, mint egy határozottan megújuló irányba elforduló szcenárió. A nagykereskedelmi áramár tekintetében sem várható érdemi különbség a jövőben, akár a nukleáris bővítés a prioritás, akár a megújulókat preferáljuk az átlagosnál jobban. (...)

Az atomenergia reneszánszának kibontakozását vélhetően nem a baleseti kockázatoktól való rettegés, hanem a kedvezőtlen beruházói feltételek akadályozták meg. Vajon szívesen fektetjük-e a pénzünket olyan építkezésbe, ahol nem ritka az egyébként sem rövid építési idő megduplázódása és az építési költségek megháromszorozódása? Ha az olvasó talán nem döntene is így, a közép-kelet-európai államok a tapasztalatok szerint ezt teszik: a REKK kutatóinak vizsgálata szerint Bulgáriától Litvániáig az atomerőmű-fejlesztések döntő állami irányítással zajlanak (vagy egyes esetekben rekedtek meg). Közös jellemzőjük, hogy az oroszföldgáz-függőség enyhítése, az önellátás biztosítása vagy a hazai vezető (állami) energiavállalat helyzetbe hozása fontosabb szempontok voltak a beruházások gazdaságosságának, költségvetést terhelő hatásainak és társadalmi-környezeti kockázatainak alapos mérlegelésénél. A nagy kapacitású atomerőművek az áramtermelés koncentrálásával az egyébként is természetes monopóliumokkal terhelt ágazatban még tovább csökkenthetik a fogyasztóknak kedvező piaci verseny esetleges lehetőségeit.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 30 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Miloslav
2011. június 16. 18:44
Az első kérdés, hogy kell-e egyáltalán annyi energia, mint amit Paks és Paks II. együtt termelne. Biztosan nem tudom, csak azt, hogy a mindenkori MVM meredeken emelkedő diagrammokat rajzol, ami aztán soha nem jön be (jellemző, hogy senki nem számol a válaság miatt történt visszaeséssel). A második kérdés, hogy biztosan csak atomerőművel biztosítható-e az energiaigény. Az alternatív megoldásoknak is lenne előnye: decentralizáció (sok kis erőmű egy giga helyett), ami sokkal több munkahelyet is jelentene. A harmadik: ha építenek még egy (opcionálisna még egy másik) erőművet, akkor hogyan fogják szabályozni a rendszert? Ha megépül két blokk, 2000-3200 MW kapacitással (Paks II.), ahhoz kell majd még 1000 MW gyorsan beindítjható tartalék, mert az atomerűműben nem szabad rángatni a rudakat . És mi van, ha le kell állítani mindkét blokkot? A legfontosabb kérdés: mi lesz a hulladékkal. Erre csak patópáli válaszok vannak jelenleg.
pascal
2011. június 16. 15:49
Ez a ballib érv, hogy a verseny a vevők érdekeit szolgálja akkora piacokon mint az USA vagy nyugat-európa még valamennyire müködik is. De azért amerika a cartell eljárások őshazája, szóval ott is csak korlátokkal. De az ilyen kicsi piacon mint a milyenk, plusz ennyire korrupt politikusokkal mint az SzDSz-MSzP politikusai garantáltan a vevők megkárosítását eredményezi. És a tapsztalat is ezt támasztja alá.
o9o
2011. június 16. 11:14
érdekes, hogy sehol nem merül fel, mekkora nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek az atomerőművek. gondoljuk csak el, elég egy repülőgép ami épp az erőműre zuhan. biztos vagyok benne, hogy nem kell ötleteket adnom azoknak akik ilyesmin törik a fejüket és nem akarok pánikot sem okozni. de ha felidéztek egy nemrégiben elhangzott fenyegetést (atombomba robbantás európában), lehet hogy sikerül új színben látnotok a problémát. ahhoz, ugyanis, hogy atomkatasztrófát idézzen elő valaki európában, nem kell, hogy atombombával rendelkezzen, elég, ha eltérít egy repülőgépet és lepottyan mondjuk Pakson. Ennyi. Ekkora nemzetbiztonsági kockázat mellett szerintem nem volna szabad fenntartani semmit sem, nemhogy egy energiaforrást. Bármilyen kompromisszum árán is mielőbb be kell zárni.
drieno
2011. június 16. 11:11
mindezeken felül ha atomerőműre fordítjuk a szűkös forrásainkat, akkor automatikusan feladjuk még a lehetőségét is, hogy komolyan beszálljunk az alternatív, megújuló energiaforrások felhasználásával kapcsolatos üzletbe, amely pedig komoly fejlődés előtt áll - a németek, ha hülyének is néznek ki, komoly k+f pénzeket fognak beleölni a dologba belátható időn belül, és amibe belekezdenek, azt végig is szokták csinálni a meglévő erőművet kéne működtetni, rendesen karbantartani, és minden maradék eszközzel ráállni a német vonalra
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!