Orbán Viktor: Magyarország továbbra is a józan hang politikáját követi
Ukrán háború, nemzetközi elfogatóparancs, gazdasági semlegesség, nemzeti konzultáció – ezekről beszélt a Kossuth Rádióban a miniszterelnök.
Az ügy részleteire vélhetőleg sosem fog fény derülni, hiszen mind Tarr, mind a Tagesspiegel igyekezett elvarrni a szálakat.
„Nem mintha a Magyarországon tomboló antiszemita-gyanús kormány képe újdonságként hatna a 120 ezer példányban fogyó lap közönsége számára: a Tagesspiegel az eset előtt Földényi F. László esztéta cikkével emlékezett meg a magyar helyzetről.
Az esszében minden, az egykori SZDSZ-holdudvar által megismertetett állítás előbukkan - az apropó a médiatörvény, de Orbán Viktorról azért kiderül, hogy antiszemita, ráadásul olyan lap előfizetésére buzdított, amely Nádas Péter, Kertész Imre, Esterházy Péter és Konrád György műveinek elégetését javasolta (figyelmen kívül hagyva a tényt: a 2002-es orbáni felszólítás után évek teltek el Pozsonyi Ádám Demokrata-béli cikkéig).
S hogy miért Földényinek jut hely a lap hasábjain, hogy kifejtse véleményét? Az ok látszólag egyszerű: azt szólaltatja meg a lap, akit ismer, márpedig Földényi Berlinben él, s ahogy a németeknél ismert magyar írók zöme, ő is DAADösztöndíjjal került a német fővárosba még a '90-es évek elején.
Nála nagyobb tekintély a magyarországi fasisztaveszély ördögének kényszeres megfestője, Konrád György, aki nemcsak könyvei által ágyazódott be mélyen a német közéletbe, hanem a Brandenburgi Művészeti Akadémia vezetőjeként eltöltött hat évének köszönhetően is. Konrád évtizedek óta rutin-interjúalany, legyen szó a svájci Neue Zürcher Zeitungról, az osztrák Der Standardról vagy a német hetilap Der Spiegelről. (A bölcs írói szerepet az sem árnyékolja be, hogy Konrád korántsem elefántcsont-toronyból figyelte a honi eseményeket: az SZDSZ-ből 2009-ben lépett ki, s a Gyurcsány Ferenc által összeverbuvált Demokratikus Chartához is nevét adta.)”