Cigányok Ideje

Szerintem az vállaljon gyereket, aki el tudja tartani. Én nem adnék + pénzt, ezért se magyarnak, se cigánynak.

Mindig az volt a meggyőződésem, hogy a "cigányprobléma megoldását" maguknak a cigányoknak kell elkezdeniük. Kell?? Kellene! Csak hát ez a nép - tán a világon egyetlenként! - valóban nem tudott évszázadok alatt sem kitermelni saját értelmiséget, saját vezető réteget. Ami pedig egy népnek évszázadok alatt sem sikerül, arra egyszerűen nem képes, nem alkalmas. Hogy miért nem?? Mert ezerből kilencszázkilencvenkilenc kitűnően érzi magát annak, ami. Cigánynak. Valahol talán itt kéne megfogni a dolgot. Hogy ne érezzék már ilyen k....va jól magukat cigánynak.

"A romák az MSZP–SZDSZ számára sosem jelentettek többet, mint romlott konzervekért, esetleg fejenként egy-kétezer forintért megvásárolható szavazóbázist, amelyet szükség esetén különféle provokációkkal és olykor a szabad rablás lehetőségnek a biztosításával még erősebben a balliberális oldalhoz lehet láncolni.” "Ezek a pártcsicskák a támogatás címén folyósított lefizetések fejében, -- no meg, amit még hozzá elsikkasztottak,-- a baloldal és a liberálisok mellett mozgósították a cigány-kolóniákat. " Egy dolog nem fér a fejembe. Ha ez mind így van, akkor a legutóbb azokban a megyékben, ahol nagyszámú a roma népesség, vagyis nélkülük nem lehet választást nyerni, hogyan alakult ki ugyanúgy Fidesz-többség, mint a hagyományosan jobbra húzó megyékben? Ha a romák pénzért adták le a voksukat, akkor bizony legutóbb már nem a ballib volt a megbízó... vagy nem ő fizetett többet! Az egész összefonódott hatalmi elit húzzon el a francba, ezek a mostaniak semmivel sem különbek, mint elődjeik, sőt, a mocskos bolsevista trükköket hatékonyabban és kíméletlenebbül vetik be a hatalom megszerzése érdekében.

A baloldal cigány politikája nem más, mint a posztbolsevik világból kisarjadt judeoliberális színjáték. Az egykori Szabad Kezdeményezések Hálózatának részét képező SZETA már a hetvenes évek végén az akkori társadalmi vezetéshez címzett kritikájában elmondta, hogy a cigány-nyomornegyedek ifjúságának nincs meg a legális lehetősége ahhoz, hogy a társadalmi életben sikeres legyen és az ebből adódó feszültség eredményezi a többségi társadalom által elfogadott értékek és normák elutasítását. A magyar költségvetés a cigánytelepek felszámolására, a cigány fiatalok oktatására, a szakmunkás képzésre már a hetvenes-nyolcvanas években jelentős pénzeszközöket fordított. A vidék cigányságának legnagyobb munkáltatói a mezőgazdasági nagyüzemek és élelmiszeripari feldolgozók gyárak, üzemek voltak. A városi, vagy városok környéki cigányságot az építőipar szívta fel. Ebben az időben nem volt még szembeötlő és megoldhatatlannak tűnő a cigánykérdés. Viszont a rendszerváltozás után a legaljasabb módon a „szociális érzékenységet hirdető” egykori állampárt tagjaiból verbuválódott szocialista párt fordított hátat a cigányságnak. Az elvtársak a kapitalizálódás bűvöletében, miközben sorra vágták zsebre vagy árusították ki a negyven év alatt felhalmozott társadalmi, vagy, ahogy azt Ők korábban fogalmaztak - össznépi vagyont -, eközben minden szívfájdalom nélkül kerültek az utcára a cigányok ezrei és tízezrei. Ez volt a „nagy bolsevik munkás szolidaritás”. Midőn az elvtársak a koloniál stílusú bútoraikat cserélték biedermeier és egyéb antik bútorokra, - későbbiekben azt állítva, hogy a nagymamáé volt -, ez alatt elkezdődött az össznépi lefele csúszás, mely folyamatban a cigányságnak a kukázás, a prostitúció, a lopás, rablás maradt. A bolsevik csemeték és unokáik egy része a természetes generációváltásnál szép lassan más irányt váltva, az elegánsabb és intellektuálisabb Szabad Demokraták pártjába fészkelte be magát. Majd annak totális csődje és erkölcsi megsemmisülése után az LMP-be. De ez az egész színtársulat munkahely teremtés helyett szociális segélyekkel és a bűnözéssel kapcsolatos nagyobb toleranciával tömték be a cigányság száját. De emellett hamis öntudatra is sarkallták a cigányság többségében korlátolt belátóképességű tömegeit. Ebben a folyamatban a segítségükre voltak azok a pallérozottabb modorú cigányok, akik fizetségért és önkormányzati pozíciókért cigány-etnikai pártcsicskásokká szegődtek. Ezek a pártcsicskák a támogatás címén folyósított lefizetések fejében, -- no meg, amit még hozzá elsikkasztottak,-- a baloldal és a liberálisok mellett mozgósították a cigány-kolóniákat. Ez volt a prolisztokratákká vedlett bolsevik újnemzedék rendszerváltozás utáni második „kékcédulás” bulija. A poszt és judeobolsevikok, akik manapság liberálisokká vedlettek és a tolerancia bajnokaivá váltak ( de csak itt magyarországon. Másik hazájukban nem) a cigányságot, mint tömeget és szavazóbázist választási stratégiájuk részévé tették. Olyan részévé, amelyet a magyarság ellen lehet alkalmazni vagy kijátszani! üdvözlettel: De Karatna