Nemzeti konzultáció: arról lehet dönteni, hogyan tovább a magyar gazdaságban
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Ma egy felelőtlen és jogtipró kormány, a saját kormányunk támad szabadságunkra, legalapvetőbb polgári, elidegeníthetetlen emberi jogainkra.
„A miniszterelnök alaptalan párhuzamot próbált vonni 1848 és napjaink, a Habsburg birodalom és az Európai Unió között. Forradalomként és egyfajta szabadságharcként próbálta beállítani azt a dilettáns és jogsértő ámokfutást, melyet ő és kormánya hónapok óta követnek el, itthon és Brüsszelben is. Melyet a saját hazájuk, nemzetük érdekei, a demokrácia, a tisztesség, sőt a józan ész legelemibb szabályai ellen követnek el folyamatosan. Lelkük rajta... (...)
Brüsszel nem Moszkva és Brüsszel nem az ellenségünk. Brüsszel a szövetségesünk, minden józan demokrata szövetségese. A köztársaság pártiak szövetségese. Rendezvényünk – melynek fő szervezője a Charta-klubként is működő, Magyar Szociáldemokrata és Liberális Unió volt – végén pedig együtt semmisítettük meg azokat a hazug és demagóg, alkotmányos kérdőíveket, melyekkel Orbánék a gyalázatos párt-alkotmányukat próbálják legitimmé tenni. Azt az alkotmányt, mely többek között tudatosan sérti majd a választójog egyenlőségére és közvetlenségére vonatkozó, évszázadok alatt kikristályosodott, nemzetközi jogelveket és mely alkotmány már a köztársaság elnevezést is el akarja orozni hazánk nevéből. Mely alkotmány egyébként Orbánék minden erőlködése dacára megy majd a szájkosártörvény után... Bár Brüsszel tényleg nem Moszkva...
Szóval lángra lobbantak a demagóg papírfecnik, hiszen demokraták amúgy sem leveleznek gátlástalan, zsarnok diktátor-jelöltekkel és gerinctelen vazallusaikkal. Károlyi gróf lábai előtt égett a kicsiny, szimbolikus máglya, hiszen március idusán illik valami nagy-nagy tüzet rakni és illik fellázadni minden zsarnokság ellen. A demokrácia meg-megrebbenő, de büszkén táncoló lángnyelveinek fényében én egyébként valami csendes elégedettséget véltem felfedezni Károlyi Mihály bronzalakjának szemében... Mi így ünnepeltük 1848-at.”