Marx azt mondja, hogy a kapitalizmusban a virtuális száz tallér is működik. Valahogy tényleg így van.
„A virtualitás a pénzvilág mozgásának kedvenc terepe, tudta ezt már a 19. századi filozófia is. De tudta például a napjainkra minden tekintetben szalonképtelenné vált Marx, aki Kant Isten-bizonyítékokat illető bírálatára reflektál, amikor erről a kérdésről beszél. A német klasszika gondolkodójának érvelése röviden az, hogy miután a létezés nem tulajdonság, nem igazolható olyan kijelentésekben, amelyek a csupán feltételezett létezőre vonatkozó minőséget bontanak ki igazolásként.
Mindennek plasztikus tanulsága, hogy: »vagyoni állapotomban azonban a száz valóságos tallér több, mint csupán a fogalma«. Marx ennél tovább megy, azt mondja, hogy a kapitalizmusban a virtuális száz tallér is működik. Valahogy tényleg így van, ma már nem értékek cserélnek gazdát, még csak nem is a pénz mozog, hanem értékpapírok, szerződések. Így lehet aztán egy száztalléros értékből, mondjuk sorozatos kölcsönügyletek során, a virtuális többszöröse. Ez a mechanizmus omlott össze, méghozzá igen látványosan 2008-ban.”
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Szakítanunk kell azzal a közkeletű tévedéssel, hogy a Balaton csupán üdülőhely.
2010 óta sehol se javultak annyit az Unióban, mint hazánk.
Mi teszi a jó vezetőt? Milyennek találja Donald Trump és Orbán Viktor politikai tevékenységét? Erről beszélgettük John Burtkával, az Intercollegiate Studies Institute elnökével.
A DK EP-képviselőjének szüksége volt egy kis segítségre, hogy egy „csigatészta alakú csigatészta” elküszüljön.
Közeleg a nyár és a kánikula. Érdemes már előre készülni és megismerkedni a legegyszerűbb koktélokkal.
