Búcsú az LMP-től?

„A 2010 tavaszi összeomlás óta a protesztpártok korában élünk. A Fidesz maga a legnagyobb protesztpárt, hiszen abból él, hogy az emberek jelentős része csalódott az elmúlt húsz évben. Amíg a vesztes fiatalok belecsalódták magukat a Jobbikba, addig a nyertes fiatalok összeálmodták maguknak az LMP-ét, az ifjúság édes madarát. A könnyű kívülállás lehetősége azonban az önkormányzati választások után végképp elillant, s maradt helyette a kemény valóság, a nemzeti együttműködés rendszerének esztergomi modellje, és Szegedről is tudjuk, hogy a kiszorítási kísérletek országszerte folynak. Ironikusan persze elmondható, hogy az LMP ezt az egészet jórészt megúszta, mert kiszorult a vidékről és visszaszorult Budapesten is, de azt mégis illene észrevenni, hogy ennek a fényes elszigetelődésnek az volt az alapvető oka, hogy az LMP-ének nem volt érdemi mondanivalója a lakosság számára.

Az új parlamentben az is elég gyorsan kiderült, hogy az LMP-ében sem egészen más ez a politika, és ráadásul a frakció belsőleg is meghasonlott. Mégis most még túl korán lenne búcsút inteni az LMP-nek, hiszen színrelépésével friss, innovatív légkört teremtett a hazai politikai életben. Ám az is igaz, hogy az LMP visszahozta ugyan a fiatalos lendületet a politikába, de most már a korai öregedés jeleit mutatja. Ilyen gyorsan elszállt volna az ifjúság édes madara, amikor az álmok és remények végleg elenyésznek?”