„Csak Tőkés László (aki egyfolytában Orbán, Basescu és Németh Zsolt mellett feszített) köpött bele a levesbe [Tusványoson]. A legrosszabb pillanatban – amikor a hágai Nemzetközi Bíróság Koszovó függetlensége mellet foglalt állást – párhuzamot vont a székelyföldi autonómia és a koszovói függetlenség között. Mondván, ha ez utóbbi legitim, miért ne lehetne az előbbi is az? Annyit ért el, hogy sikerült az összes romániai pártot »magasabb sebességre« kapcsolnia az autonómia ellenében, mivelhogy azok az autonómiát a függetlenség előszobájának, a román államiság szétveréséhez vezető út első állomásának tekintik.
Érdekes a szituáció. Tőkés nyálas hűségnyilatkozatot tett Basescu mellett Tusnádfürdőn. Ugyanő, radikális magyarként, arra biztatja a Basescu-kormányt életben tartó RMDSZ-t (amelyet gyűlöl), hogy lépjen ki a koalícióból, azaz buktassa meg Basescuékat, akik automómiaellenesek. Komolyan gondolja Tőkés, hogy ezzel ő és hívei bármire is mennek? Komolyan gondolja, hogy a Markó Béla vezette RMDSZ az ő tanácsai szerint többre vihetné mint eddig? (Markóék mellesleg elég sikeresek a nem területi, hanem más jellegű – például kulturális – autonómia tágításában.) Rejtély. Ám Tőkésnek, aki a Basescu-párt – meg persze az RMDSZ – támogatásával került az Európa Parlament alelnöki székébe, ilyenformán sikerült magát egy hivatásos politikus karikatúrájává leminősítenie.”