Trianon nemcsak a magyaroknak, hanem Trianon nyertesei számára is feldolgozandó traumát jelent.
„Mi Trianon üzenete a ma embere számára?
Először is az, hogy ha Magyarország egy fontos keretet jelent az életünkben, akkor áldozatot kell hoznunk érte. Általában csak annyit, hogy befizetjük az adókat. De vannak olyan pillanatok – szerencsére nagyon ritkán –, amikor fegyveres önvédelemre van szükség. Ha ezt a pillanatot nem ismerjük föl, és nem cselekszünk, akkor később a lehetőségek jelentősen beszűkülnek.
Másodszor az, hogy hibás az a katonapolitikai stratégia, amely Magyarország önvédelmét kizárólag szövetségesi viszonyaira alapozza. Ez a stratégia az elmúlt száz évben minden alkalommal megbukott erkölcsileg is, és soha nem volt képes megvédeni hazánk elemi érdekeit. Magyarországnak morális alapokon álló, önálló önvédelmi potenciálra is szüksége van.
Harmadszor az, hogy a történelem irracionális elemeket is tartalmaz. A magyarellenességhez nincs szükség magyarokra. Trianon nemcsak a magyaroknak, hanem Trianon nyertesei számára is feldolgozandó traumát jelent. Kassán – érdeklődés hiányában – már régen nem lesz magyar iskola, amikor még mindig jelentős magyarellenes csoportok lesznek a városban.
Negyedszer az – ahogy Koszovó példája is mutatja –, hogy jobban oda kell figyelnünk a demográfiai folyamatokra. Hosszú távon az ember sokkal erősebb a fegyvereknél és a gazdaságnál. Szerencsére. Magyarországon például a roma integráció és a gyerekvállalási kedv ösztönzése most a stratégiai feladat.
Végezetül, van egy ötödik üzenete is Trianonnak a ma embere – nem csak a magyarok, hanem minden európai - számára. A jelenlegi demográfiai folyamatok alapján ugyanis reális fordulat, hogy Európa a távoli jövőben három nagy tömbre bomlik: Bécstől Walesig lesz Mohamedland, Szlovákiától Bulgáriáig Romaland, és az Ukrajnától Vlagyivosztokig terjedő térséget szláv testvéreink népesítik majd be. A jelenlegi államok területi egysége nem lesz feltétlenül veszélyben, azonban politikai és kulturális folytonossága annál inkább. És bizony az is felérne egy kisebbfajta Trianonnal, ha a pozsonyi parlamentben a lovári lenne a hivatalos nyelv, az Eiffel-toronyból pedig a müezzin hangja szólna.”
Zelenszkij nem hátrál meg, fegyverszállítást is követel Magyarországtól, sőt már a Török Áramlat gázvezetéket támadják az ukránok. Mi jöhet még? Ki rántja el a kormányt? Itt a Mesterterv legújabb adása.
A Kelet-Európában zajló konfliktusok kapcsán jelenleg három forgatókönyv képzelhető el: egy rossz, egy sokkal rosszabb és egy reményt keltő.
A hazai kávézás történetét talán még sosem tálalták elénk ilyen okos, mégis szórakoztató módon, ráadásul közpénz felhasználása nélkül.
„Miért cserélném le a világpolgárságot arra, hogy csak magyar legyek?” – vetette fel a Nobel-díjas író.
Míg Bandholtz tábornok lovaglóostorral kergette el a Nemzeti Múzeumtól a betolakodókat, addig a magyar tiszt furfanggal igyekezett menteni a Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum kincseit.
Mikor lehet jó nemcsak a magyar és a szlovák vezetés, de a két nemzet közötti viszony is? Egy rendkívüli kötet újranyitotta a kérdést, és újra rá kellett döbbenni: a történelem máig ható propagandaértelmezése áll a két szomszéd közé.
Magyar Péter alsóörsi fórumán jártunk: megdöbbentő Ukrajna-pártiság van jelen a Tisza táborában.
”Véletlenül” kihagyták a lényeget.
És nem lapítanak, mint khm.. nyúl a fűben? Igaz?
