Orbán forradalma után

„A forradalom állama már puszta méretét tekintve is radikálisan más lesz, mint a régi, lomha testű liberális állam volt: sokkal kisebb. Míg a nemzet nőttön-nő, állama egyre zsugorodik, ha persze teljes elhalására belátható ideig nem is számíthatunk. Az állam elhalásához különben is a pártok elhalásán, a parlament elhalásán, a minisztériumok elhalásán, továbbá a civil társadalom elhalásán keresztül vezet az út. A végén egyetlen nagy nemzeti konzultáció lesz a politika, mikor is a nemzet vezetése közvetlenül –a képviseleti demokrácia sunyi kerülőútjai nélkül! – konzultál a nemzettel, mint férfi a férfival.

Az első feladat mindenesetre az állam méreteinek megváltoztatása: kis állam, kis parlament, kis önkormányzatok, kis pártok, kis politikusok. Olyan kicsik, mint a bábok a bábszínházban. Ez mindenesetre jótékonyan fogja növelni az állam első emberének – a bábok urának – cselekvési szabadságát, ami az állam hatékonyságának első számú feltétele.

Legkisebbre értelemszerűen a parlamentet kell venni. A parlamentarizmus reprezentálására egészen kicsi parlament is elégséges, egészen kicsi pártokkal. Ne szórjuk a nép pénzét! Ne tékozoljuk a nemzet vagyonát! Ezután az államapparátus lefaragása következik: a minisztériumok számának minimalizálása, vagyis a régi minisztériumok összevonása néhány nagy, piramisszerű csúcsminisztériumba, melyek aztán a kormányzati hatalom főpiramisának csúcsában futnak össze, e csúcs pedig közvetlenül a csúcsemberben.”