„Minden év egyik legmegrázóbb, napja, amikor az Élet Menete vonul a fővárosban, a holokauszt áldozataira, -minden áldozatára- emlékezve, mementóként. Talán soha nem volt ennyire időszerű a figyelmeztetés, mint éppen mostanság a két forduló között, amikor a Jobbik már betette bakancsát a magyar törvényhozásba. De - és már megint itt ez a fránya de - ami oly sok szép kezdeményezést, jó szájízt savanyított meg. Újlipótvárosban éppen a menet napját és gyülekezési helyét választotta a győztes párt kampányrendezvényre.
Volt ott egész napos rock and roll parti, kétszáz éves jojó, és ki tudja, miféle népszórakoztatás még, egyszóval minden, aminek örülne az ember, ha - szóval De és Ha - tehát, ha ez a nap és hely éppen most nem a szakrális felkészülés központja lett volna de volt, vagyis mégsem. Érthetetlen a pártnak ez a döntése és különösen az, ha figyelembe vesszük, hogy mások mellett Rogán Antal is tartalmas szép és fontos beszédet mondott az Élet Menetén, tehát a szervezők, ha mástól nem is, de pártjuk egyik emblematikus figurájától tudhattak az Ügyről, és még sem tudtak. Ugye nem, mert az lehetetlen, hogy direkt tették a majálist éppen erre a vasárnapra, csak tévedés lehet, hogy mondjuk nem a szombatot jelölték ki pártrendezvénynek. Ízlés kérdése az ilyesmi, és a győztes már nyugodtan megengedheti(né) magának a jó ízlés luxusát.”