Kétméteres cápa elől menekültek a strandolók (Videó)
Azonnal ki kellett üríteni a strandot.

Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Mandiner tartalomszolgáltatása megszűnt, azon kizárólag korábban közzétett archív tartalmak érhetők el.
Az elmúlt 22 évben 500 cápatámadás ért embert, és ezek 25 százalékban halálos kimenetelűek voltak.

Az elmúlt években világszerte megugrott a cápatámadások száma. A Shark Attack Statistics Interactive nevű oldal összegyűjtötte a 2000-től napjainkig terjedő időszak adatait és hírcikkeit, a világ cápatámadásairól. A statisztika szerint
az elmúlt 22 évben 500 cápatámadás érte az embert, és ezek 25 százalékban halálos kimenetelűek voltak.
A legveszélyesebb cápafaj a nagy fehér cápa, de kiemelt veszélyt jelentenek az emberekre a tigriscápák, a kék cápák és a pörölycápák is. A legtöbb támadással sújtott területek az USA déli és keleti partvidékei, de egyre gyakrabban tűnnek fel a veszélyes ragadozók Európában, magyar turisták által is gyakran látogatott üdülőhelyeken, például Görögországban, Olaszországban, vagy akár a szomszédos Horvátországban is.

Érdekesség, hogy a magyar üdülők körében kiemelten népszerű Adriai-tengerben mintegy ötvennégy cápafaj él, ennek ellenére a horvát tengerparton nem jellemzőek a cápatámadások, utoljára 1965-ben hunyt el turista a ragadozó támadásának következtében.
A közhiedelemmel ellentétben a napjainkban gyakoribbá váló esetek elsődleges okai nem a cápák viselkedésében, hanem az emberi tevékenységekben és a környezeti változásokban gyökereznek.
Ezt is ajánljuk a témában
Azonnal ki kellett üríteni a strandot.

A cápatámadások számának növekedéséhez hozzájáruló legjelentősebb tényező az emberi népesség és a part menti fejlesztések ugrásszerű növekedése. Minden eddiginél több ember úszik, szörfözik és búvárkodik az óceáni élőhelyeken, ezzel kitolva az emberi és a cápák területe közötti határokat. A cápák észlelése és a velük való találkozás egyre gyakoribbá vált azokon a területeken, ahol a part menti fejlődés és a turizmus fellendült.
Egy másik fontos tényező a jelenség kapcsán a folyamatos éghajlatváltozás. A melegebb óceánok hatására egyes cápák megváltoztatják vándorlási szokásaikat és kiterjesztik területeiket. Ennek eredményeképpen a cápák olyan régiókban is felbukkannak, ahol korábban ritkák voltak, ami váratlan találkozásokhoz vezet.
Az óceánok savasodása és a tengerek hőmérsékletének emelkedése szintén hatással van a cápák eloszlására és mennyiségére, ami a cápákat táplálék után kutatva közelebb szorítja a partokhoz. Ez az elmozdulás azt eredményezi, hogy a cápák nagyobb valószínűséggel keresztezik az emberrel való találkozás útját.
A klímaváltozás mellett ráadásul egy másik emberi tevékenység is jelentős szerepet játszik: a túlhalászás.
A túlzott halászat ugyanis csökkenti a cápák elsődleges táplálékforrásait, és arra kényszeríti őket, hogy megváltoztassák vadászterületüket,
így a cápák közelebb merészkedhetnek a lakott partokhoz.
Bár a cápatámadások számának növekedése riasztó, nem szabad elfelejteni, hogy ezek a teremtmények nem gonosztevők. Az egyre gyakoribbá váló incidensek az ember által okozott környezeti változások, és a vízi szabadidős tevékenységek bővülésének következményei.
Ezt is ajánljuk a témában
A tigriscápát elkapták, egy csónakkal a partra vonszolták és agyonütötték, úgy végeztek vele.

Nyitókép: Illusztráció / Pixabay