Ennyit az örmény–magyar barátságról: meleg volt a vége, de nagy nehezen elvégeztük a munkát Jerevánban

Nem ma volt. Egy generáció nőtt fel azóta. Legutóbb 28 éve, az 1996-1997-es kiírásban végzett világbajnoki selejtezőcsoportja második helyén a magyar labdarúgó-válogatott. Az álmainkat akkor a jugoszlávok törték ketté, nem is akárhogyan: a budapesti odavágón 7–1-re, a belgrádi visszavágón 5–0-ra ütötték ki Magyarországot. A jelenben viszont Marco Rossi csapata kiváló helyzetből várja a vb-kvalifikációs négyese novemberi zárását, adott esetben akár már ma, csütörtök este biztossá válhat a mieink számára a márciusi ráadás. Ehhez az első lépést Örményország nemzeti együttese ellen kellett megtenni Jerevánban, így ráértünk még azzal foglalkozni, hogy a kvartett másik, későbbi meccsén, Dublinban, az ír–portugálon mi történik. 

Örményország–Magyarország: ezzel a kezdő tizeneggyel rohamoztunk Jerevánban

Az olasz-magyar szövetségi kapitány ezt a kezdő tizenegyet küldte pályára az örmény fővárosban:

Cserék: Demjén, Szappanos (kapusok), Osváth, Balogh B., Dárdai M., Csongvai, Vitális, Nagy Zs., Tóth A., Gruber, Lukács D., Redzic

Ezzel eldőlt, hogy Rossi a lehető legerősebb összeállításra szavazott az Írország legyőzésével eddig három pontot gyűjtő kaukázusi együttes ellen.

Az örmények pedig így álltak fel:

Szoboszlai Dominikék rendőri felvezetéssel, a kezdés előtt másfél órával érkeztek meg a Vazgen Szargszjan Stadionba:

A helyszínen tartózkodó 900 magyar szurkoló abban bízott a kezdés előtt, hogy Portugáliához hasonlóan Magyarország is győztesen hagyja majd el a pályát, így előbbi biztos csoportelsőként és világbajnoki résztvevőként, utóbbi pedig pótselejtezősként várná a vasárnapi utolsó fordulót. 

Örményország–Magyarország: megint jött Varga...

Ahogy arra számítani lehetett, a magyar válogatott ragadta magához a kezdeményezést: a második percben már el is jutottunk a házigazdák kapujáig, de Varga Barnabás okos lekészítését Bolla Bendegúz az „égbe” lőtte a tizenegyes pont környékéről.

A következő lehetőség Schäfer András nevéhez fűződött, aki hosszasan vezethette az örmény tizenhatosig a játékszert, de addig-addig várt, amíg a hazai védők szerelték.

A 11. percben Szoboszlai duplázhatott szögletből, és bár mindkét sarokrúgása veszélyesen kanyarodott befelé, ezúttal nem volt érkező – nem úgy, mint Lisszabonban.

Türelmesen járattuk a labdát, Örményország ilyenkor mélyen visszahúzódott a saját térfelére, emiatt sokszor Dibusz Dénest is be kellett vonni a játékba, hogy szét tudjuk húzni őket. 

Kerkez Milos kifejezetten aktívnak tűnt a bal szélen, egy ízben liverpooli klubtársának, Szoboszlainak készített le jól, de csapatkapitányunk életerős löketébe 

• előbb belevetődtek, majd 
• fel is szabadítottak a vendéglátók.

A Törökországban légióskodó Sallai Rolandot nem zárták szívükbe az örmény drukkerek, a Galatasary Jolly Jokerének minden megmozdulását hatalmas füttyszó kísérte. A 33. percben azonban nem sok kellett volna, hogy elhallgattassa őket, de Bolla beadásába rosszul ért bele fejjel.

Előbbinek ez volt a 12. találata címeres mezben (az idényben már 22-nél jár a Fradi támadója), utóbbinak meg a 9. gólpassza.

A vezetés tudatában ismét „lenyeltük a zsugát”, Szoboszlai ráadásul sokszor a védelem tengelyéből irányította a többieket. 

Második félidő: felbátorodtak az örmények a szünet után

Bár a több mint 14 ezres jereváni publikum jelentős része nagyon szeretett volna örmény lövéseket, ziccereket látni, a kósza próbálkozások nem igazán jelentettek veszélyt a kapunkra. Az ugyanakkor elmondható volt, a szünet után más felfogásban futott ki a gyepre Jegise Melikjan alakulata, amely egyre jobb és tetszetősebb támadásokat vezetett. Rossi mellett az egykori remek centerből lett asszisztensedző, Szalai Ádám is felpattant a kispadról, hogy nagyobb ellenállás kifejtésére bírja a magyar játékosokat. Negyedóra után a két tréner ki is hívta magához Szoboszlai Dominikot, hogy tegyen rendet a pályán. 

Postafordultával jött azonban Örményország és vele a hangorkán: a csapatkapitány Eduard Szpercjan távoli bombáját Dibusznak kellett kitolnia ujjheggyel. 

Kezdett szétnyílni a pálya és egyre több lett a hiba, mi pedig abban reménykedhettünk ekkor, hogy a csereként beálló Lukács Dániel révén egyre többször tudunk elmenni a jobb szélen. A stabilitás visszaállítása érdekében bele kellett nyúlni a meccsbe, Marco Rossi pedig meg is tette: Sallai és a halovány napot kifogó Styles Callum helyett Vitális Milánt, valamint Tóth Alexet küldte be.

Tóth pedig mennybe is mehetett volna, de Varga Barnabás lekészítését teli rüszttel a jobb kapufát súrolva mellé lőtte.

A hátralevő időben azt gondoltuk, hogy Szoboszlai fölé szálló szabadrúgását leszámítva már nem történik említésre méltó esemény, így ha nem is szép, de eredményes játékkal hozta a kötelezőt Jerevánban Magyarország, amely Portugália győzelme esetén már csütörtök késő este bebiztosíthatja a világbajnoki pótselejtezőt érő második helyét. 

Elmaradt a csattanó

Csakhogy jött Artur Szerobjan, 

így elmaradt az egyenlítés.

A találkozó után a 10 éve elhunyt kiváló kapus, Fülöp Márton nevét skandálta a vendégtábor, a győzelmet neki ajánlották a mieink.

Fotók: MTI/Czeglédi Zsolt

A két csapat legutóbbi, október 11-i mérkőzésének összefoglalóját itt nézheti meg: