A Magyar Sportorvos Társaság volt elnökével a futballklubvilágbajnokság és az egyre jobban kifacsart labdarúgók kapcsán beszélgettünk.
1942-ben született Budapesten. 1967-ben diplomázott a Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. 1973-ban helyezkedett el a Magyar Testnevelési Főiskolán. 2001-től 2007-ig tanszékvezető és a Kineziológiai és Sportorvosi Intézet igazgatója volt. 2012-től professor emeritus. 2004-ben az MTA doktorává választották, 2022-ben MOB-érdeméremmel tüntették ki.
Számos kritika érte a harminckét csapat részvételével megrendezett klubvilágbajnokságot, többek között azért, mert a játékosok ötven-hatvan mérkőzéssel a lábukban érkeztek az Egyesült Államokba, és még a hőséggel is meg kellett küzdeniük.
A Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszékének professor emeritusa azt mondja, orvosként nehéz lenne megbecsülni, hogy egy futballistának a legmagasabb szinten maximum hány meccset lenne szabad játszania, „de harminc és negyven közt lenne az ideális. Az ötven-hatvan mindenképpen sok”. Hozzáteszi: világjelenséggel állunk szemben, anyagi okok miatt számos sportágban halmozzák a nagy eseményeket.
Pavlik Gábor huszonhat év alatt negyvenegy világversenyre, köztük hat olimpiára kísérte el a nemzeti csapatokat sportorvosként, 2000 és 2008 között ott volt a három olimpiai bajnoki címet nyerő férfi-vízilabdaválogatott mellett. A labdarúgók túlterheltsége kapcsán a pólósokat is felhozza példaként. „Ha 2024-et nézem, azt látom, hogy egy éven belül rendeztek Európa-bajnokságot, világbajnokságot és olimpiát is. Lehetetlen ilyen hosszú ideig csúcsformában lenni, és nem lehet ennyiszer csúcsformába kerülni. Amikor 1983-ban a vízilabda-válogatott orvosa lettem, négyévenként volt olimpia, a felező években, szintén négyévenként, tartottak világbajnokságot, a páratlan években pedig Európa-bajnokságot. Mostanra kitalálták a világligát is, világbajnokság pedig már nem négy-, hanem kétévente van. Az ilyen döntések miatt torzulnak a versenynaptárak, és devalválódnak a sportesemények.”
Káros hatással van az egészségre, ha ilyen sokat kell játszani, mivel a felfokozott iram mellett a csontok és az ízületek is sérülhetnek, és idő kell a gyógyuláshoz. Mivel azonban nincs idő megállni, a játékosok további sérüléseknek vannak kitéve, ráadásul a túlterheltség az idegrendszerre is rossz hatással van.
„A rossz versenynaptár kibillenti az idegrendszert, ebből kifolyólag a sportoló elveszti a motivációját, és nem úgy megy fel a pályára, hogy ide nekem az oroszlánt is.
Ha a túl gyakori mérkőzések miatt túlfeszítetté válik az idegrendszer, megjelennek inadekvát cselekedetek, elszakad a cérna.
Jön a játékvezető és egymás sértegetése, jönnek a bunyók. Ha az idegrendszer fáradt, túlterhelt, akkor a szervezet nem ura a mozdulatainak, szétesik a mozgáskoordináció, nagymértékben megnő a sérülésveszély, a játékos önveszélyessé és közveszélyessé válik, például nekiszalad a másiknak, mert nem tud időben megállni” – magyarázza a sportorvos.
A futball-klubvilágbajnokság legsúlyosabb sérülését a Bayern München klasszisa, Jamal Musiala szenvedte el a Paris Saint-Germain elleni negyeddöntőben, amikor az ellenfél kapusával ütközött: eltört a bal szárkapocscsontja, és több szalagja is megsérült. Noha ilyen bármikor megtörténhet egy sportolóval, a hőségnek és a mentális fáradtságnak is szerepe lehetett a balesetben. A Juventus edzője pedig arról beszélt, hogy az egyik meccsen tíz játékosa is cserét kért. Ebben a kimerültség és az időjárás együttesen játszott szerepet. Mint Pavlik Gábor mondja, egy agyonterhelt futballista másképpen tolerálja a meleget, felborul a hőháztartásért felelős vegetatív szabályozása.
A sportorvos egyetért azzal a több tekintélyes edző – köztük a német Jürgen Klopp és a spanyol Pep Guardiola – által is kifejezett aggodalommal, hogy a most véget érő torna okozta extra terhelés és a pihenőidő hiánya sérülésekhez vezethet a következő idényben, amelynek a végén majd világbajnokságot rendeznek. „El kell választani az alattomos mikrosérüléseket a látványos, akut sérülésektől, amelyek bármikor bekövetkezhetnek – teszi hozzá. – A térdben az elülső szalag szakadása a leggyakoribb, de előfordulhat meniszkuszsérülés, bokarándulás, valamint az sem ritka, hogy nagyobb rándulás esetén elszakadnak a boka oldalszalagjai. Néha még csont is törik. Az alattomos mikrosérüléseket tekintve talán a térd a legexponáltabb ízületünk.”
Hiába csak most ért véget a klub-vb, a felkészülési időszak már javában zajlik, ami sok veszélyt hordoz magában. Az orvos szerint az alapozó időszakban két dolog fontos: a tornatermi edzés – amely során a végtagok, különösen az alsó végtagok erősítésére kell összpontosítani –, illetve az állóképesség fejlesztése. „Az állóképességnek sok összetevője van, a kulcsszerve a szív, amelynek a megedzéséhez minimum húszpercnyi monoton terhelés szükséges a maximális intenzitás 60-80 százalékával. Ekkor kapja meg a szív azokat az ingereket, amelyeknek a hatására fejlődik az edzettsége. Ha például húszpercnyi monoton edzés helyett hússzor egy percig futunk, akkor csak kifáradunk, és a szívet nem éri az a terhelés, amitől edzettebbé válik.”
A szakember úgy véli, a mai focisták sokkal inkább le vannak terhelve mentálisan, mint fizikailag, amit nem is feltétlenül vesznek észre. „A fizikai túlterhelést, a kezdődő sérüléseket és mozgásszervi fájdalmakat érzik, a mentális kifáradást viszont nem. Annak csak indirekt jelei vannak, mint például a rossz közérzet, étvágy- vagy alvászavar” – fogalmaz, hozzátéve:
minimum egy, de inkább két hónapnyi pihenőidőre lenne szükségük a játékosoknak.
Nyitókép: Öt hónap kihagyás is várhat a PSG ellen megsérülő Jamal Musialára
Fotó: AFP/Patricia de Melo Moreira
Elképesztő összegeket költött és költ jelenleg is az Európai Unió. Mindezt hétköznapi szemmel nézve teljesen felesleges, vagy épp megmagyarázhatatlan területekre világszerte a nyilvánosságra hozott uniós NGO-lista alapján. A Mandiner sorozatban mutatja be a furcsa támogatásokat.
A röfögő cserejátékos majd egy percig szólózott.
„A közelgő Szent István-napi ünnepségek előtt különösen fontos, hogy az itt élők és az ide látogatók közlekedésének biztonságát garantálni tudjuk” – hangsúlyozta Böröcz László.
A Szlovén Méhészek Szövetségének elnöke hangsúlyozta, hogy minden új kereskedelmi megállapodásnak figyelembe kell vennie az európai gazdálkodók érdekeit is.
Három gól, három gólpassz összesen öt magyartól, plusz a magyar válogatott kapus bravúrjai kapott gól nélkül.
A szervezet szerint – melynek tagjai között Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc bizalmasai megtalálhatók – a jogszociológus csak azt mondta el, hogy egy választás után milyen jogi lehetőségei vannak a köztársasági elnöknek.
Azt is elárulta, hány milliárd forintos csomag érkezett Brüsszelből.
Egyetlen hónappal az NB II-es szezonrajt után.
