A Magyar Sportorvos Társaság volt elnökével a futballklubvilágbajnokság és az egyre jobban kifacsart labdarúgók kapcsán beszélgettünk.
1942-ben született Budapesten. 1967-ben diplomázott a Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. 1973-ban helyezkedett el a Magyar Testnevelési Főiskolán. 2001-től 2007-ig tanszékvezető és a Kineziológiai és Sportorvosi Intézet igazgatója volt. 2012-től professor emeritus. 2004-ben az MTA doktorává választották, 2022-ben MOB-érdeméremmel tüntették ki.
Számos kritika érte a harminckét csapat részvételével megrendezett klubvilágbajnokságot, többek között azért, mert a játékosok ötven-hatvan mérkőzéssel a lábukban érkeztek az Egyesült Államokba, és még a hőséggel is meg kellett küzdeniük.
A Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszékének professor emeritusa azt mondja, orvosként nehéz lenne megbecsülni, hogy egy futballistának a legmagasabb szinten maximum hány meccset lenne szabad játszania, „de harminc és negyven közt lenne az ideális. Az ötven-hatvan mindenképpen sok”. Hozzáteszi: világjelenséggel állunk szemben, anyagi okok miatt számos sportágban halmozzák a nagy eseményeket.
Pavlik Gábor huszonhat év alatt negyvenegy világversenyre, köztük hat olimpiára kísérte el a nemzeti csapatokat sportorvosként, 2000 és 2008 között ott volt a három olimpiai bajnoki címet nyerő férfi-vízilabdaválogatott mellett. A labdarúgók túlterheltsége kapcsán a pólósokat is felhozza példaként. „Ha 2024-et nézem, azt látom, hogy egy éven belül rendeztek Európa-bajnokságot, világbajnokságot és olimpiát is. Lehetetlen ilyen hosszú ideig csúcsformában lenni, és nem lehet ennyiszer csúcsformába kerülni. Amikor 1983-ban a vízilabda-válogatott orvosa lettem, négyévenként volt olimpia, a felező években, szintén négyévenként, tartottak világbajnokságot, a páratlan években pedig Európa-bajnokságot. Mostanra kitalálták a világligát is, világbajnokság pedig már nem négy-, hanem kétévente van. Az ilyen döntések miatt torzulnak a versenynaptárak, és devalválódnak a sportesemények.”
Káros hatással van az egészségre, ha ilyen sokat kell játszani, mivel a felfokozott iram mellett a csontok és az ízületek is sérülhetnek, és idő kell a gyógyuláshoz. Mivel azonban nincs idő megállni, a játékosok további sérüléseknek vannak kitéve, ráadásul a túlterheltség az idegrendszerre is rossz hatással van.
„A rossz versenynaptár kibillenti az idegrendszert, ebből kifolyólag a sportoló elveszti a motivációját, és nem úgy megy fel a pályára, hogy ide nekem az oroszlánt is.
Ha a túl gyakori mérkőzések miatt túlfeszítetté válik az idegrendszer, megjelennek inadekvát cselekedetek, elszakad a cérna.
Jön a játékvezető és egymás sértegetése, jönnek a bunyók. Ha az idegrendszer fáradt, túlterhelt, akkor a szervezet nem ura a mozdulatainak, szétesik a mozgáskoordináció, nagymértékben megnő a sérülésveszély, a játékos önveszélyessé és közveszélyessé válik, például nekiszalad a másiknak, mert nem tud időben megállni” – magyarázza a sportorvos.
A futball-klubvilágbajnokság legsúlyosabb sérülését a Bayern München klasszisa, Jamal Musiala szenvedte el a Paris Saint-Germain elleni negyeddöntőben, amikor az ellenfél kapusával ütközött: eltört a bal szárkapocscsontja, és több szalagja is megsérült. Noha ilyen bármikor megtörténhet egy sportolóval, a hőségnek és a mentális fáradtságnak is szerepe lehetett a balesetben. A Juventus edzője pedig arról beszélt, hogy az egyik meccsen tíz játékosa is cserét kért. Ebben a kimerültség és az időjárás együttesen játszott szerepet. Mint Pavlik Gábor mondja, egy agyonterhelt futballista másképpen tolerálja a meleget, felborul a hőháztartásért felelős vegetatív szabályozása.
A sportorvos egyetért azzal a több tekintélyes edző – köztük a német Jürgen Klopp és a spanyol Pep Guardiola – által is kifejezett aggodalommal, hogy a most véget érő torna okozta extra terhelés és a pihenőidő hiánya sérülésekhez vezethet a következő idényben, amelynek a végén majd világbajnokságot rendeznek. „El kell választani az alattomos mikrosérüléseket a látványos, akut sérülésektől, amelyek bármikor bekövetkezhetnek – teszi hozzá. – A térdben az elülső szalag szakadása a leggyakoribb, de előfordulhat meniszkuszsérülés, bokarándulás, valamint az sem ritka, hogy nagyobb rándulás esetén elszakadnak a boka oldalszalagjai. Néha még csont is törik. Az alattomos mikrosérüléseket tekintve talán a térd a legexponáltabb ízületünk.”
Hiába csak most ért véget a klub-vb, a felkészülési időszak már javában zajlik, ami sok veszélyt hordoz magában. Az orvos szerint az alapozó időszakban két dolog fontos: a tornatermi edzés – amely során a végtagok, különösen az alsó végtagok erősítésére kell összpontosítani –, illetve az állóképesség fejlesztése. „Az állóképességnek sok összetevője van, a kulcsszerve a szív, amelynek a megedzéséhez minimum húszpercnyi monoton terhelés szükséges a maximális intenzitás 60-80 százalékával. Ekkor kapja meg a szív azokat az ingereket, amelyeknek a hatására fejlődik az edzettsége. Ha például húszpercnyi monoton edzés helyett hússzor egy percig futunk, akkor csak kifáradunk, és a szívet nem éri az a terhelés, amitől edzettebbé válik.”
A szakember úgy véli, a mai focisták sokkal inkább le vannak terhelve mentálisan, mint fizikailag, amit nem is feltétlenül vesznek észre. „A fizikai túlterhelést, a kezdődő sérüléseket és mozgásszervi fájdalmakat érzik, a mentális kifáradást viszont nem. Annak csak indirekt jelei vannak, mint például a rossz közérzet, étvágy- vagy alvászavar” – fogalmaz, hozzátéve:
minimum egy, de inkább két hónapnyi pihenőidőre lenne szükségük a játékosoknak.
Nyitókép: Öt hónap kihagyás is várhat a PSG ellen megsérülő Jamal Musialára
Fotó: AFP/Patricia de Melo Moreira
Klasszikus dilemma, hogy Veszprémben kevés a magyar kézilabdázó, és hiába igazolnak külföldi sztárokat, mégsem tudják megnyerni a bajnokok ligáját. Többek között erről a helyzetről kérdeztük a korábbi világklasszis jobbátlövőt, a veszprémiek sportigazgatóját, Nagy Lászlót.
A sajtótájékoztatón Ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF–CÖKA szóvivője arra is emlékeztetett, hogy egy korábbi pereskedés során a bíróság kimondta, az Átlátszó tevékenysége a jogszerűség határát súrolja.
Ne tévesszen meg senkit a fess ing, a fazonra trimmelt arcszőrzet, ugyanazt akarják, ugyanazt mondják, ugyanolyanok, mint anno Rákosiék, Kun Béláék.
A Nőiszem arra kérte a többi női szervezetet is, hogy csatlakozzanak a felhívásukhoz, hogy közös erővel tudjanak fellépni a nők elleni erőszak visszaszorításáért.
Az igényelhető hitel legnagyobb összege 50 millió forint, a futamidő maximum 25 év, az önrész minimuma pedig 10 százalék.
A lángok eloltásán 2300 tűzoltó dolgozik, a munkát nehezíti a 30 Celsius-fok feletti hőség.
Az I. kerületi önkormányzat mindent megtett a hely fennmaradásáért.
Bárki, aki aggódik a palesztin életekért is – akár zsidó, akár nem –, a valódi zsidó értékrend szerint él.
