A közelmúlt legendái mellett külföldön bizonyított nagynevű szakember is beadta nyilvános pályázatát, ezekből szemezgettünk.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás
***
Jelentős átalakulás zajlik az egyik legsikeresebb sportágunkban azok után, hogy a hét érem dicséretes, az arany nem jött össze a magyaroknak kajak-kenuban a párizsi olimpián. Mint a Mandiner beszámolt róla, előbb Hadvina Gergely személyében új szakmai igazgatót nevezett ki a szövetség, majd a szakember javaslatai alapján meghirdette a szövetségi kapitányi pozíciót – mindjárt kettőt, különválasztva a két szakágat. A 2017 óta a felnőtt válogatottért egy személyben felelős Hüttner Csaba megbízatása november végén lejár, beadta a pályázatát, de jelentkezőkből nincs hiány.
Ezt is ajánljuk a témában
Interjú a frissen kinevezett szakmai igazgatóval, a feleségéből, leánykori nevén Bodonyi Dórából olimpiai bajnokot faragó mesteredzővel, aki csapatban gondolkodik az egyéni érdekekre épülő kajak-kenu sportágban, amelyben a Párizsban elmaradt aranyérem után megkezdődött az átalakulás.
Összesen 10 pályázat érkezett be határidőre a Magyar Kajak-Kenu Szövetség felhívására. A kajakosok szövetségi kapitányi posztjára heten is kandidáltak, a kenusokéra hárman. Utóbbi szakágban méreti meg magát Hüttner Csaba, akinek két „kihívója” van: Ifjabb Foltán László és Vajda Attila. Jellemző a kenu helyzetére, hogy bár minden számban jelen volt az idei olimpián, Magyarország 16 éve nem szerzett érmet – 2008-ban Vajda Attila lett aranyérmes C1 1000 méteren. Az immár 41 esztendős, fiatal, de egyáltalán nem tapasztalatlan tréner beszállása a versenybe alaposan megkavarhatja az állóvizet. Főképp, hogy a csupaszív szegedi sportember felettébb határozott elképzeléseket vázolt. A Vajda SE Kiskulacháza néven saját egyesületet működtető klasszis saját korábbi mondását idézve úgy foglalt állást: „Gladiátorokra van szükség!”. Rendszeres fizikai felméréseket és technikai elemzéseket szorgalmaz, és azt, hogy a versenyzők specializálódjanak. Vajda szerint „ez lesz a legnehezebben átvihető történet.
Itt érzem a legnagyobb konfliktusokat. De meg kell tenni ezt a lépést, mert ha több versenyszámra edzünk, abból nem lesz siker.”
Az utánpótlás szövetségi kapitánysággal együtt 2009 óta az MKKSZ kötelékébe tartozó, a legutóbbi két olimpiai ciklusban irányító Hüttner Csaba az éremszerzést tűzte ki célul a 2028-as Los Angeles-i olimpián, amelyre új, a világkupa-rendszerhez igazított kvótaszerzési rendszert vezetnek majd be. Ifjabb Foltán László olimpiai bajnok édesapja nyomdokain haladva kenuzott, az utóbbi időszakban utánpótlás szövetségi kapitányként tevékenykedett. Pályázatában a fiatalok integrálását helyezi a középpontba: „Az elkövetkező években nemcsak a kiemelkedő eredmények elérése, hanem egy fenntartható, innovatív és jól szervezett rendszer felépítése is kulcsfontosságú.”
A kajak szövetségi kapitányi posztra heten jelentkeztek, név szerint Bakó Zoltán, Makrai Csaba, Simon Miklós, Szabó Gábor, Tóth Dávid, Szabó Gabriella és Dombi Rudolf. Utóbbi kettő olimpiai bajnok. Szabó Gabriella háromszoros, ugyanakkor edzői tapasztalattal nem rendelkezik. A 38 éves, a Magyar Olimpiai Bizottság marketingmenedzsereként dolgozó legenda beadványában hangsúlyozza: negyedszázados karrierje alatt olyan kiváló edzőktől tanult, mint Agócs Mihály, Fábiánné Rozsnyói Katlin vagy Csipes Ferenc, és három szövetségi kapitánynál szerzett tapasztalatokat válogatási- és vezetői irányelvekről.
Hatalmas rutinnal és eredménysorral bír Bakó Zoltán. Az olimpiai bronzérmes, ötszörös világbajnok kajakos 73 esztendősen hazatérve állítaná tudását a magyar sport szolgálatába. Az elmúlt bő egy évtizedben 4 olimpiai éremhez és 6 világbajnoki aranyhoz segítette – Dániát. A magyar kajak-kenut a világ hosszú ideje vezető birodalmának tekinti, de a hiányosságokról is szót ejt.
„Az olimpiákat követő év mindig a generáció váltás éve, számos nagy, világklasszis versenyző visszavonul, vagy kihagy egy szezont, ezért az egyik legfontosabb munka a fiatalabb korosztály mielőbbi integrálása a felnőtt válogatott csapatba.
Világjelenség azonban az a trend, hogy létezik egy törésvonal az ifjúsági korosztályból az U23-as, illetve a felnőtt korosztályba való átlépésnél. Ez a probléma minket sem került el számos korábbi ifjúsági világbajnoki érmes versenyzőt veszítünk el ebben az átmeneti időszakban.
Az okok feltárása, illetve a probléma megoldása az egyik fontos sarokköve a következő olimpia ciklus eredményességének, mivel ezen múlik, hogy hány fiatal tehetséget vagyunk képesek felépíteni és beépíteni az olimpiai csapatba az elkövetkező években. Pozitív változás a felnőtt kajak és kenu szakág szakmai vezetésének szétválasztása, illetve az, hogy az U23 korosztály is a közvetlenül a kapitányok irányítása alá kerül a jövőben” – írja Bakó Zoltán.
A 2012-ben párosban olimpiai aranyérmes Dombi Rudolf szerint a sportág „akkor lehet igazán produktív, ha továbbra is közös ügyünkként tekintünk társaink feladatára. Ezt a közös munkát kell a kapitánynak összefognia, egyben menedzselnie a versenyzők igényeit és a kvalifikációs elveket szemelőt tartva a legjobb eredményekért”.
A szintén Londonban, a négyessel ezüstérmes Tóth Dávid évek óta a regionális akadémiai rendszerben dolgozik, ő a feltörekvő SUP szakág vezetője.
Az egy évtizedet Angliában tevékenykedett Simon Miklós edzette a fiatal Kozák Danutát, Szabó Gabriellát, Benedek Dalmát és Paksy Tímeát, később Kárász Anna felkészülését is irányította.
A szegedi Szabó Gábor a Versenybírói Testület tagja, egyesben szeretne válogatókat, a tehetségeket a felnőttekkel közös edzőtáborokba hívná, a tehetség-menedzselésről azt vallja: „Én csak azokat támogatnám akiknek erre ténylegesen szüksége van!”.
A 2018 óta a sportág – 2020-tól kizárólag a kajakosok – utánpótlás szövetségi kapitánya, Makrai Csaba a felnőttek között vinné tovább a megkezdett munkát és tanítványait. „A válogatott sportolók számára rendszeres közös edzéseket, edzőtáborokat, időre evezéseket, felméréseket, csapathajós próbákat vezetnék be, melyek a csapathajó összeállítását, a versenytaktikák fejlesztését és a legújabb sporttudományos eszközök integrációját támogatják. A férfi K4 csapathajó teljesítményének javítása érdekében 8-10 tehetséges fiatal versenyzőből álló csapatot hoznék létre”.
A pályázatok beadási határideje november 18-a volt, ehhez képest már 22-én, azaz pénteken ülésezik, és minden bizonnyal döntést hoz a szövetségi kapitányok személyéről a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöksége. Beszédes azonban Hadvina Gergely szakmai igazgató álláspontja.
„Mindenképp egy innovatív szemléletre lesz szükség, hogy megugorjuk, az ICF által állított kihívásokat. Természetesen
az is elengedhetetlen, hogy legyen egy olyan kiállása, olyan tekintélye, amivel képes egyben tartani, irányítani a válogatottat.
Emellett úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy a nemzetközi mezőny élén maradjunk fontos, hogy komoly hangsúlyt fektessünk a sportdiagnosztikára, mert úgy érzem ebben kicsit elment mellettünk a világ.”
Ezt is ajánljuk a témában
Hüttner Csaba szerződése október végéig szól, elárulta, hogyan képzeli el a jövőjét.
A szakvezető lett a legnagyobb vesztese annak, hogy elmaradt az aranyérem a párizsi olimpián.
Még a 2026-os választás előtt kap egy utolsó „dollárfröccsöt” az ellenzéki sajtó.
Az elnökség elé a hét pályázóból már csak három jelölt került be, a kenusoknál furcsa helyzet állt elő...
Immár sikereihez méltó háttérrel dolgozhat a klasszis versenyző.
Baráti tűz. Nem az oroszok, nem Észak-Korea, hanem Amerika.
Az ukránok több millió órányi drónfelvétel segítségével tanítanák be a mesterséges intelligenciát, hogy segítse őket a harctéren.
A hamarosan hivatalba lépő amerikai elnök a magas használati díjakat kifogásolja.
