Így születnek a magyar aranyérmesek: olimpiai bajnokunk a Mandinernek lerántotta a leplet a hazai sikerreceptről

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Szeptember második szombatján, idén szeptember 14-én tartják a vívás világnapját, amelyet a Nemzetközi Vívószövetség (FIE) kezdeményezésére hoztak létre. Ezen alkalomból a cél Magyarországon is a vívósport népszerűsítését szolgáló rendezvények szervezése, a sportág bázisának fejlesztése, az utánpótlás bővítése – hazánkban egyébként 2015 óta ünneplik a jeles alkalmat.

A magyar sportolók a kezdetektől meghatározóak a vívás világában:

Nem kétséges, állandó éremesélyt jelent, ha egy magyar vívó pástra lép egy nemzetközi viadalon – ékes bizonyíték: generációk óta számolatlanul halmozzák hazánk fiai és lányai a fényes érmeket az olimpiákon, világ- és Európa-bajnokságokon, valamint Világkupákon. Az 1908-as olimpiai bajnok kardvívótól, Fuchs Jenőtől kezdve Gerevich Aladáron és Kulcsár Győzőn át egészen a háromszoros ötkarikás aranyérmes Szilágyi Áronig, évtizedek óta egymást váltják a páston a magyar világklasszisok.

Olimpiai éremhalmozók

Egészen megdöbbentő: hazánk legeredményesebb olimpikonja, az egyetlen hétszeres ötkarikás bajnok, Gerevich Aladár, aki emellett tizennégyszeres világbajnok, harmincnégyszeres magyar bajnok vívó. Rajta kívül számtalan vívó helyet követelt magának a rekorderek között, hiszen Kárpáti Rudolf és Kovács Pál is hatszoros aranyérmes, Fuchs Jenő és Kulcsár Győző négyszeres, míg a háromszoros elsők között is olyan legendák sorakoznak, mint Berczelly Tibor, Fenyvesi Csaba, Kabos Endre, Rajcsányi László vagy Szilágyi Áron.

Legutóbb Gémesi Csanádot jelölték a párizsi olimpia fair play-díjára az egyéni verseny nyolcaddöntőjében mutatott sportszerű viselkedése miatt. Mint ismert, a magyar kardozó a tunéziai Faresz Ferzsani ellen 9–10-es hátránynál jelezte a mérkőzésvezetőnek riválisa találatát. A találkozót végül az ezüstéremig menetelő afrikai ellenfél nyerte 15–14-re, a sportszerű jelenet tehát mérkőzést befolyásoló volt.

Korábban egyébként egy másik magyar kardozó, a háromszoros olimpiai bajnok Szilágyi Áron sportszerűségét is elismerték. A klasszis a budapesti Gerevich–Kovács–Kárpáti Kardvívó Világkupa tavaly március 26-i, a világranglista éllovasa, Sandro Bazadze elleni döntőjében adott vissza látványosan egy tust ellenfelének. A sportszerű cselekedettel akkor kiérdemelte a Nemzetközi Fair Play Bizottság díját.

Íme, a sikerrecept!

A 2016-os riói olimpia bajnoka, a MOB elnökségi tagja, Szász Emese is állandó bizalommal tekint a szép reményű honi utánpótlásra. A felszerelésük miatt sokszor „méhészeknek” nevezett vívók már gyerekkorban leteszik sikereik alapjait.

„Sokat szoktunk gondolkozni rajta, hogy mi lehet a magyar vívás sikerének a titka. Ami biztos, nagyon régi hagyományainkra építve kiváló az átmenet és a munkakapcsolat a magyar edzők és tanítványaik között.

Bízunk benne, hogy a rendkívül fiatal tehetségekből álló férfi párbajtőrcsapat és a női kardcsapat mellett, a párizsi olimpiára ezúttal nem kvalifikáló női párbajtőrcsapat is szép jövő előtt áll. És akkor még nem is beszéltünk a szintén szemtelenül fiatal kardtehetségről, Rabb Krisztiánról” – fogalmazott olimpia bajnokunk, majd így folytatta:

„Szerencsére jól állunk az utánpótlás terén, viszonylag sokan vívnak a korosztályokban, bár ez, mint tudjuk, relatív. Kínában biztosan többen vívnak, de mondhatnám Franciaországot is, amelynek még Guadeloupe szigetén és Martinique-on is csodálatos bázisa van. Hozzájuk képest mi szerényebb létszámból termeljük ki a tehetségeket.

Minden országnak megvan a saját sikerreceptje, itthon mindig technikára helyeztük a hangsúlyt. Sok energiát fektetünk az alapokba, amelyre később bátran lehet építkezni. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezzel lehet messzire jutni. Ha stabilak az alapok később az edzők is könnyebben tudnak tanácsot adni tanítványaiknak. Nem kétséges, az utánpótlásba sok energiát kell fektetni. hogy a piramis csúcsa is a magasba törhessen” – hangsúlyozta Szász Emese.