„Villámcsapásként ért minket ez a támadás” – Csipes Tamara végre elmondta a véleményét a Kozák-ügyről

Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

A magyar csapat hat aranyéremmel zárta a párizsi nyári olimpiát, ám a sikersportágunk, a kajak-kenu versenyzői egy számban sem tudtak nyerni. Ez egyértelműen csalódás volt. A kajak-kenu 1936-ban került a nyári játékok műsorába, s 1948 óta női számok is vannak. Azóta mindkét szakágában összesen 242-szer avattak bajnokot. Magyarország az összesített éremtáblázaton az előkelő 3. helyén áll 28 arany-, 31 ezüst- és 27 bronzéremmel. Joggal bízhattunk az idén is győzelmekben, ám végül csak négy ezüst- és három bronzérmet lapátoltak össze sportolóink. Arra, hogy győzelem nélkül zárjunk egy olimpiát, az 1984-es Los Angeles-i játékokat nem számítva, ahol nem vettünk részt, 1976 óta nem volt példa. Montréal után most Párizsban sem jött össze egyetlen első hely sem kajakosainknak.

A visszafogott eredménynek azért voltak előzményei, főleg a nőknél. A játékok előtt a hatszoros olimpiai bajnok Kozák Danuta verbális molesztálással vádolta meg Csipes Ferencet, a válogatott edzőjét. A klasszis kajakos azt is állította, hogy a szakember a csapathajók versenyzőit „bomlasztja és idegeli”, ezért a jövőben nem kíván vele semmilyen formában érintkezni. Később az ügy nyugvópontra jutott, az edző nevében a klubja, a Budapesti Honvéd kért elnézést, amit Kozák elfogadott. Azonban Párizsba végül nem jutott ki a Fradi versenyzője.

A minap a Nemzeti Sportrádió vendége volt Csipes Tamara, aki két ezüst- és egy bronzérmet szerzett Párizsban. A 35 éves kajakos őszintén beszélt az édesapja és Kozák Danuta közti feszültségről is.

Nem mondanám, hogy hátráltatott fizikailag, de fejben több munkát kellett emiatt a felkészülésembe tennem ugyanazokért az eredményekért. Szeretnék ebben a témában pártatlan és diplomatikus lenni, hiszen egyszerűen ez a szituáció rosszul volt kezelve” – állította Tamara.

Párizs után Csipes arról is említést tett, tervez-e a következő, Los Angeles-i olimpián is részt venni.

„Ez a négy év tűréshatáron túli idő. Jól esne egy év pihenő vagy akár kettő, ám abból félek, hogy nem jönnék vissza. Ha kilépnék a lakásból és egyből vízre tudnék szállni, akkor még szívesen folytatnám, mert imádom ezt a sportot, de már nem szívesen utazok órákat, hogy elmenjek valahova felkészülni. Nem, nem tudom azt mondani, hogy ott van a pályafutásom végén egy pont, jelenleg egy kérdőjel van” – árulta el a kétszeres olimpiai, kilencszeres világ- és tízszeres Európa-bajnok magyar kajakozó. Pedig Párizsban a Mandinernek még ezt mondta: 

Hamarosan kiderül talán, tényleg visszavonul-e vagy folytatja.