Knézy Jenő: Apu szerette a magyar futballt, azért volt kritikus vele szemben

Nyitókép. Nyolcan éve született Knézy Jenő, ám 21 éve már nincs közöttünk. Fotó: MTI/Földi Imre.

Mezőgazdasági gépészmérnökként végzett, ám a sport volt a mindene, így mikor jelentkezett a Magyar Televízió Pályabelépő című sportriporteri tehetségkutatójára, minden eldőlt. Évtizedeken át közvetített sportot, a Jó estét, jó szurkolást! kifejezés pedig a védjegye lett. Csupán 59 éves volt, mikor 2003-ban elhunyt. Fia, Knézy Jenő szintén népszerű sportriporter lett, az MTVA munkatársa és mint ahogy a Mandinernek elmondta, az édesapja azóta is ott él benne és ha döntést kell hoznia, mindig felteszi magában a kérdést, vajon az édesapja mit csinálna abban a helyzetben. „Mikor az ember idősödik, és én is elmúltam már ötven éves, felértékelődnek a szülői, nagyszülői útravalók, azok a gondolatok, amelyeket tőlük kaptunk. 

– mondja Knézy Jenő. 

Knézy Jenő 1944-ben született Nagyváradon, a háború poklában. Gyerekként látta a felemelő 1956-os forradalmat, ellenpontként a kommunista rémuralmat, és az élete nagy részét a Kádár-féle szocializmusban töltötte. „Mégis egyenes gerinccel tudott minden áldott nap felkelni és bemenni a Magyar Televízióba” – folytatja Knézy Jenő, aki ma már azt is érti, mikor fiatal volt, miért mondta neki az édesapja, hogy melyik könyvvel kezdje Márait… Habár 21 éve nincs közöttünk, a kiváló sportriporter fia szerint az emberek szerencsére nem hagyják, hogy a felejtés homályába vesszen az édesapja munkássága. „Minden nap többször is oda jön valaki hozzám, hogy elmondja, milyen jó riporter volt az édesapám és mennyire sajnálják, hogy már nem lehet velünk. Sokszor hallok személyes, kedves történeteket róla, és ez jó, megnyugtató. 

A kis Knézy élsportoló volt, kosárlabdázott és többször is megesett, hogy az édesapa a fia mérkőzését közvetítette a televízióban. Nem akarta, de végül rábeszélték. „Három ilyen tévés meccs volt, de megnehezítettem a helyzetét, mert mindhármon viszonylag jól játszottam. 

Az apa után a fia is hosszú tévés karriert épített, a fiatalabb Knézy 1996-ban kezdte tévés pályafutását, lassan harminc éve ül a mikrofon mögött. Anno az édesapja biztatta, hogy vágjon bele. „Nagyon jól tudta, hogy az életem a sport. Akkor is büszke volt rám és szerintem most nagyon büszke lenne, hogy ilyen hosszú ideje szerepelek televíziósként” – mondja Knézy Jenő. 

Idősebb Knézy Jenő a közvetítések során sokszor kritikus volt, különösen a magyar labdarúgást korholta, tegyük hozzá, joggal. A fia szerint az édesapja minden teljesítményt méltányolt, ha valaki úgy szenvedett vereséget, hogy közben mindent megtett a pályán. „A magyar futballra sem azért volt mérges, mert nem szerette. Ellenkezőleg, szerette a futballt, de 

Pedig nagyon tudott örülni a focisikereknek. Az egyik legendás közvetítése, amelyet ma is sokan idéznek, 1995-ben, a Grasshopper-Ferencváros BL-meccshez kötődik. Biztosan sokan emlékeznek rá, milyen boldogan kiáltotta az éterbe, mikor Vincze Ottó belőtte a harmadik Fradi-gólt.” Augusztus 19-én, idősebb Knézy Jenő 80. születésnapján fia az édesanyja társaságában ott lesz a Farkasréti temetőben. Együtt emlékeznek arra az emberre, aki kiváló riporter volt, szerető férj, jó apa és nem utolsó sorban egy egyenes ember…