A tüntetések szervezői leszögezték: nem akarják, hogy „megismétlődjön, ami a Nyugat-Európában történik - bűnözés, káosz és a nemzeti identitás elvesztése”.
A Konföderáció ellenzéki tömörülés kezdeményezésére szombaton mintegy nyolcvan lengyel városban, köztük Varsóban is tartottak tüntetéseket a kormány és az Európai Unió (EU) migrációs politikája ellen.
A Konföderáció a jobboldali szervezetekkel és a fociszurkolók klubjaival együttműködve hívta össze a tiltakozókat. A tüntetők lengyel zászlókat és a Határvédelmi Mozgalmat támogató transzparenseket is vittek. A mozgalom keretében az utóbbi hetekben a nyugati határ térségében polgárőrségek szerveződtek a Németországból visszatoloncolt migránsok miatt.
A szervezők szerint
a szombati tüntetések a törvénytelen határátlépések növekvő számára és a „kormány passzivitására” jelentenek választ.
„Ma Lengyelország-szerte az utcára vonulunk, hogy kimondjuk: elég volt az EU által erőltetett, Donald Tusk kormánya által támogatott tömeges bevándorlási politikából” - írták a Konföderáció X-felületén szombaton. Aláhúzták: a tüntetések szervezői nem akarják, hogy „megismétlődjön, ami a Nyugat-Európában történik – bűnözés, káosz és a nemzeti identitás elvesztése".
Ezt is ajánljuk a témában
Liliana Śmiech elárulta, hogy tudott nyerni Karol Nawrocki, és milyen következményei lesznek ennek a lengyel politikában. Eláruljuk: semmi jó a baloldalra nézve.
Krzysztof Bosak alsóházi alelnök, a Konföderáció politikusa a fehérorosz határhoz közeli Bialystokban rendezett többszáz fős demonstráción bírálta, hogy a kormány „gyakorlatilag lemondott a migrációs politikáról”, és „csak a brüsszeli utasításokra vár”.
Bosak szorgalmazta, hogy a kormány zárja le a határt a Németországból kitoloncolt bevándorlók előtt, és védje meg a litván, az ukrán, a fehérorosz és a szlovák határszakaszt is az illegális bevándorlóktól.
Követelte továbbá, hogy a határőröknek és az őket támogató rendőröknek, katonáknak legyen joguk rálőni a határsértőkre,
ha azok nem reagálnak a köztisztviselők utasításaira.
A szervezők, illetve a rendőrség adatai szerint több százan vettek részt a kelet-lengyelországi Lublinban és Rzeszówban, a dél-lengyelországi Krakkóban, a közép-lengyelországi Torunban és Lódzban, a nyugat-lengyelországi Wroclawban és Poznanban, valamint a balti-tengerparti Szczecinben és Gdanskban rendezett tüntetésen.
A szilézai Katowicében mintegy háromezren gyűltek össze.
Több helyen a tüntetők egyperces csenddel tisztelegtek a Torunban egy külföldi férfi által júniusban megerőszakolt, majd meggyilkolt fiatal nő emléke előtt. Egyes városokban, például Varsóban, Lódzban és Gdanskban a tiltakozásokat a baloldali szervezetek ellentüntetései kísérték. A tüntetőket rendőrségi kordonok választották el egymástól.
Lengyelország 2021 óta a fehérorosz határszakaszon védekezik a migrációs nyomás ellen. Július 7-től ellenőrzéseket vezettek be a német és a litván határszakaszon is.
(MTI)
Nyitókép: Wojtek RADWANSKI / AFP
A Fradi elnöke elárulta, miért látogatott ki a Charlie Kirkért tartott megemlékezésre.
Nemcsak belpolitikailag, de a nemzetközi porondon is kínos helyzetbe kerültek a liberálisok.
Lengyelország úgy döntött, hogy fokozza katonai együttműködését Ukrajnával, még akkor is, ha ezzel geopolitikai darázsfészekbe nyúl.
Az eset súlyos kérdéseket vet fel a NATO-légvédelem jövőjét illetően is.
Az aknák mellett egyre nagyobb problémát jelentenek a drónok is.
A férfi 5 évre szóló beutazási tilalmat kapott Lengyelországba és a schengeni övezet más államaiba.
A világbajnok kapus gyerekként rajongott a magyar támadóért.
Miért betegszik meg az a nemzet, amelyik elveszítette az identitását, és hogyan segíthet ezen a népzene?
