A kötet nemcsak a legendás televíziós életébe, pályafutásába enged bepillantást, hanem igazi, nemes értelemben vett olvasnivalóként arra figyelmeztet: ma, amikor mindenki folyton beszél, jó lenne végre meg is értenünk egymást.
„Eszembe sem jutott könyvírásra adni a fejemet, hiszen nem ez a szakmám, a televízió volt az első és utolsó munkahelyem. Hogy A szólás mestersége most mégis kézbe fogható, annak két oka van. Néhány hét múlva nyolcvanéves leszek, a kerek évforduló pedig jó alkalom rá, hogy a szívemben már régóta meglévő gondolatokat megosszam az arra talán kíváncsiakkal. A másik, hogy amikor 2022 decemberében megkaptam a közmédia Csoóri–Sára-életműdíját, sok minden feltolult bennem múltról, jelenről, földi és égi pályatársakról, akiknek illenék köszönetet mondanom. A díjátadó után hazamentem, azon nyomban le is írtam, ami hirtelen eszembe jutott, ez lett aztán a bevezető fejezet is” – mesélt Kudlik Júlia A szólás mestersége születéséről.
Az általa műfajilag leginkább olvasnivalóként definiált kötetet a Libri Allee Könyváruház Scruton kávézójában mutatták be, a szerzővel a közreadó Mercurius Kiadó vezetője, Bencsik Gábor beszélgetett. Szép számú közönség előtt, ami visszaidézett valamit azokból az időkből is, amikor az egyetlen televíziós csatorna „arcaira” szinte családtagokként gondoltak a nézők. Így Kudlik Júliára is, aki nem csupán kellemes hangú, szimpatikus bemondóként maradt meg több generáció kollektív emlékezetében, hanem olyan, mára ugyancsak legendásként emlegetett műsorok vezetőjeként,
mint többek között a Delta, a Táncdalfesztiválok, a Juli suli vagy a Gazdit keresünk.
És persze a Szeszélyes évszakok, amelyet egyik kedvenc műsorvezető partnerével, Antal Imrével vittek elképesztő sikerre.
„Rengeteg fantasztikus emberrel dolgoztam együtt negyven év alatt, sokan segítettek, támogattak, bíztak bennem, de Imre közöttük is különlegesnek számított, mintha a bátyám lett volna. Fantasztikus ember volt, az agya fénysebeséggel működött, mindig húzott valami váratlant, amire nem lehetett előre felkészülni. Ahogyan nem lehetett követni a gyorsaságát sem, ezért bár nagyon egy húron pendültünk, megelegédtem mellette az untermann szereppel. De őszintén mondom, hogy ez soha nem okozott problémát számomra sem vele, sem másokkal szemben. Eleve nem azért lettem televíziós, és tartottam ki annyi időn át, mert hírnévre vagy csillogásra vágytam, ma már pláne anticelebnek hívom magam.
Hanem mert a kollégáimmal együtt nagyon szerettem a munkámat, és hittem benne, hogy valami jót, értékeset tudok adni másoknak”
– idézte fel Kudlik Júlia.
A könyvben is olvasható göröngyös kezdetek, majd a sok felejthetetlen pillanat felemlítése után a kötetbemutatón szó esett a 2000-es évekről is, amikor „egy másik élet kezdődött”. Miután csoportos létszámleépítésre hivatkozva, 56 évesen elküldték a Magyar Televíziótól, egy kis nyugodt „kertészkedős” időszak után előbb Schmitt Pál kérte fel konferálni főpolgármester-jelölti kampányában, majd Orbán Viktor vidéki országjárásában vett részt moderátorként, illetve 2005-ben a Fidesz indította Nemzeti Konzultáció arca, szóvivője, háziasszonya lett.
„Na akkor aztán én, aki korábban soha nem foglalkoztam politikával, sőt, általában fel sem ismertek az utcán, csak ha megszólaltam, hirtelen kaptam hideget-meleget. Fájó volt megélni, hogy Fidesz-bérencnek meg Fidesz-nyaloncnak neveztek, holott soha egy szavammal, megnyilvánulásommal nem adtam erre okot. A felkérést némi gondolkodás után és ellenszolgáltatás nélkül – ez volt a feltételem –, nagyon egyszerű indokból vállaltam el. Mivel negyven évig a beszéd volt a hivatásom, úgy gondoltam, a kérdéseimmel, a személyemmel, az odafordulásommal és a figyelmemmel talán tudok segíteni abban, hogy megértsük egymást” – emlékezett vissza az egykori műsorvezető. Hozzátette, mindennek, a soha nem látott mélyponton lévő eldurvult közbeszédnek és „a gerjesztett félreértéseknek” az ellenére töretlenül bízik benne,
hogy embertől emberig vezethet még út.
A könyvben ezt egy megható személyes példával is alátámasztja, ahogy külön fejezet szól a gyerekkorról, a kudarcokról, sikerekről, a szólás valódi és átvitt értelmű mesterségéről, sőt arról is, hogyan jutott eszébe hatvan felett újra beülni az iskolapadba, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem teológia szakán megerősítést nyerjen, amiben mindig is hitt:
„A szeretetnél nincs fontosabb. Márpedig amiben most élünk, az egy szeretettelen világ. Az embereket újra meg kellene tanítani szeretni. Szeretnünk kellene egymást harc helyett!”
Ezt is ajánljuk a témában
„A ma uralkodó lelki anarchia az erőszakot akarja törvénnyé avatni, s ezzel akarja megsemmisíteni, ami élőlényből emberré tesz bennünket” – vallja Kudlik Júlia. Hogyan emlékezik vissza hosszú tévés pályafutására? Mi mindenen tűnődik manapság? Életútinterjúnk Kudlik Júliával!
Nyitókép és fotó: Mátrai Dávid/Mandiner; Facebook
A CEU épületében egyesek még koccinthatnak is a volt német kancellárral a könyvbemutatóját követően.
A miniszterelnök elárulta, hogy mely műsorok hagytak benne mélyebb nyomokat.
Sokan e gesztushoz kötik a rendszerváltás utáni időszak médiaháborújának kezdetét.
A repülőgép fedélzetén 282 utas, 10 légiutaskísérő és két pilóta tartózkodott.
A drogmaffia luxusára is lecsapott a Delta – már a dílerek is érzik a kormány keménykezű drogpolitikáját.
Miközben a baloldali sajtó és a Tisza-párti kommentelők támadták a Mandiner cikkét, maga Magyar Péter ismerte el, hogy az egykori tiszt valóban fegyverrel ment fórumozni.
Fordulat a közvéleményben.
A baloldali influenszer a Tisza Párt politikusát sajnáltatja, miközben tudomást sem vesz arról, Ruszin-Szendi Romulusznak milyen agresszív megnyilvánulásai voltak az utóbbi időben.
