Könyörgöm, ezt a párhuzamot tényleg hanyagoljuk

Antall Józsefben és Magyar Péterben kb. annyi a közös, mint Bethlen Istvánban és Jámbor Andrásban.

Hiába jutott el Magyarország a független kormány eskütételéig, a közmédia közbeszólt: a Magyar Televízió nem közvetítette élőben a miniszterelnök eskütételét.
1990. május 23-án, éppen 35 évvel ezelőtt tette le a hivatali esküt Antall József és kormánya, ezzel hivatalosan is megalakult a rendszerváltás utáni első szabadon választott magyar kormány. Az új kabinetben az MDF kilenc, az FKGP négy, a KDNP egy tagot delegált, és 3 tárca élére független, párton kívüli politikusok kerültek.
Ez a nap nemcsak politikai fordulópont volt, hanem a magyar demokrácia újjászületésének szimbóluma is.
„Magyarországon forradalom zajlott le, amely, ha követel is még lemondást és türelmet, mégis mindnyájunk számára az emberi jogok teljes körű szabadságát hozza el, az egyéni és nemzeti méltóság helyreállítását, a tehetség és a jobbra törekvés kibontakozását ígéri, és véget vet a kettős nyelv, a hazugság és az elhallgatott igazságok négy évtizedes országlásának” – fogalmazott a miniszterelnök.
Ugyanakkor hiába jutott el Magyarország a független kormány eskütételéig, a közmédia közbeszólt:
a Magyar Televízió nem közvetítette élőben a miniszterelnök eskütételét.
A nézők Bajnokcsapatok Európa Kupája (BEK) döntőjét láthatták, amelyen az AC Milan 1–0-ra legyőzte a Benficát. Hogy miként zajlott a történelmi pillanat a parlamentben, csupán a kupadöntő után, felvételről derült ki a választópolgárok számára.
A Médiatudományi Intézet kapcsolódó írásában rámutat, a média és az első konzervatív-keresztény világnézetű új kabinet viszonya már a kezdetekkor borúsan indult, és kétségtelenül barátságtalan lépés volt a Magyar Televízió részéről, hogy az eskütétel helyett a BEK-mérkőzést közvetítették. Hogy a kép teljes legyen, a szerzők emlékeztetnek, hogy az MTV ekkor bár két csatornával rendelkezett, ám az MTV2 nem volt országos lefedettségű. „Az eredeti program szerint az eskütételre még a labdarúgó-mérkőzés kezdete előtt sor került volna, de az országgyűlési események a tervezetnél hosszabbra nyúltak, így a két nagy érdeklődésre számot tartó esemény »összecsúszott«” – írják.
Antall egy nappal korábban, május 22-én ismertette kormánya programját – teljes körű szabadság, népérdek, gazdasági fordulat és európaiság –, majd másnap folytatódott a vita, amelyhez negyvenketten szóltak hozzá. A néhai MDF-es politikus, kormányfőjelölt este fél héttől válaszolt az országgyűlési képviselők felvetéseire, ez eltartott 19:50-ig, majd a kormányprogram elfogadása és az eskütétel jött.
Az intézet szerzői felvetik, 1990. május 23-án a televízió vezetése dönthetett volna akképpen, hogy a mérkőzést sugározza később felvételről, vagy az egyik eseményt az egyik, a másikat a másik csatornán adja le.
Bármelyik megoldást választották volna, jelentős számú néző lett volna elégedetlen, hiszen a második csatorna korlátozott vételi lehetőségei miatt sokan maradtak volna le az általuk favorizált műsor élő közvetítéséről – fűzik hozzá.
Egy másik felvetés azt taglalja, ha akkor lett volna a közmédiának valódi vezetése, mindez nem is történhetett volna meg. Nemeskürty István már lemondott pozíciójáról, Hankiss Elemér még nem foglalta el helyét, amelyet Antall az SZDSZ-es Tölgyessy Péterrel kötött paktum értelmében szánt neki.
Egyébként sokan e gesztushoz kötik a rendszerváltás utáni időszak médiaháborújának kezdetét,
a sajtó munkatársai ekkor sokkal inkább szimpatizáltak a kommunista állampárt utódjával, valamint a liberális tömörülésekkel.
Nyitókép forrása: MTI