Burgi bratyesz kalandjai az észbontókkal – megszólaltattuk a fogadásicsalás-sorozat most szabadult egyik főszereplőjét!

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Már egy hete élvezi a szabadságot Borgulya István, aki tavaly novemberben egy év börtönt kapott a magyar futballban 2009-ben kirobbant fogadásicsalás-sorozat miatt. A Kispest Honvéd egykori labdarúgója február 26-án kezdte letölteni a büntetését, amelybe beleszámolták a Gyorskocsi utcában, előzeteseben töltött négy hónapot is. Először Baracskára került, de egyből áttették a Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézethez tartozó martonvásári kis börtönbe, amelyet a „vendégei” csak kollégiumnak hívnak. A múlt héten, június 27-én aztán kiengedték, de október 25-ig házi őrizetben kell maradnia. Így hát, az 53 éves edző most Szentendrén lakik, tesz-vesz a kertben, elfoglalja magát, és hetente kétszer délelőttönként el is hagyhatja a házát. 

„Nyugodt helyre kerültem Martonvásáron, mindenki dolgozott, én a konyhára kerültem. Az volt a dolgom, hogy osszam a reggelit és az ebédet. Kicsit unalmas volt, de azért elment a nap. Én kilencszemélyes zárkába kerültem, s 

Az elején megdöglöttem a röhögéstől, olyan történeteket mondtak. Azt hittem, hogy a televízióban futó sorozat csak kamu, ilyen egyszerű emberek nincsenek az országban, de sajnos vannak. A lényeg, voltak érdekes fazonok bent. Amúgy mindenki barátságos volt. Ezek az emberek, akikkel ültem, a büntetésük vége felé jártak, vagy csak keveset kaptak, mint én, így balhé sem volt. Mindenki végezte a dolgát és várta a szabadulását” – emlékezett vissza a Balatonfüredi FC korábbi vezetőedzője.

Burgi bratyeszt szerették és tisztelték

A fegyőrök és az elítéltek között is voltak persze futballszurkolók, fradisták, újpestiek, kispestiek, akik ismerték korábbról Borgulyát. Talán ennek is köszönheti, hogy egy hónap után megválasztották zárkafelelősnek. Nagy felelősséggel ez nem járt, mert nem volt semmi balhé, azonban ő mondhatta meg, mit néznek este a évében.

Százötvennégy rab töltötte a büntetését a koleszban, ahogy a többiek hívták, s a nagy részük kábítószer-kereskedésért és fogyasztásért volt bent. Ne nagy kaliberű drogdílerekre gondoljanak, mint Joaquín „El Chapo” Guzmán, a Köpcös, a hírhedt mexikói kartellvezér, ezek amolyan kisstílű kábszeresek voltak. Persze mi is néztük bent az Európa-bajnokságot, s valamelyik meccsen mondtam a többieknek az egyik játékosról, hogy ő három évig volt légiós Németországban. Az egyikük visszakérdezett, hogy ez, a harmincas karjával. Persze ő egyből a francia idegenlégióra asszociált. Szóval, ilyen egyszerű srácokkal voltam összezárva” – mesélte Borgulya, aki bent úgy érezte, lassan telik az idő, de így kintről mégis úgy érzi, hamar elment.

Folyton tippeket kértek tőle

A Mandinernek elárulta, a fél ötös kelés volt a legrosszabb ezalatt a négy hónap során. Egy idő után hozzászokik az ember, de nem könnyen, és megszeretni nem lehet. A másik, ami egy idő után kicsit zavaró volt, hogy folyton tippeket kértek tőle a többiek az Eb-meccsekre. A rabok ugyanis kapnak heti 80 percet telefonálásra, ilyenkor egy előre megadott számot – valamelyik rokont – hívhatnak csak fel, bizonyára ekkor akarták megmondani a tutit a kintieknek.

„Nem én vagyok az orákulum, honnan tudnám, mi lesz a végeredmény? Persze tippjeim, érzéseim vannak, de azért ez nem így megy. Másban szívesen segítettem, de ebben nem tudtam, s nem is akartam” – mondta a volt labdarúgó, aki azt is elárulta, hogy 

ami jól is jött, mert a benti koszt azért könnyen felejthető volt.

A szabadulása után többen is hívták Balatonfüredről, játékosai, vezetők, akikkel legutóbb dolgozott. Szeretne visszatérni a futballba, de egyelőre nem lehet, a Kúria ugyanis mellékbüntetésként 10 évre eltiltottak a labdarúgással kapcsolatos összes tevékenységtől is. „Elvették tőlem, ami a családom után a legfontosabb számomra” – nyilatkozta még tavaly a Mandinernek. Az ügy egyik koronatanúja, L. Kolos játékvezető azt állította, hogy két edzőmérkőzés végeredménye manipulálása során is telefonon kellett a meccsek alatt kapcsolatban állnia Borgulyával. A bíró ugyanakkor a vallomásában azt is elismerte: nem is volt nála telefon, soha nem beszéltek, nem is ismerik egymást, de még csak nem is találkoztak soha. Ezek után ítélték el egy évre a szakembert, míg a játékvezető megúszta, ma is vígan vezethet, semmilyen büntetést nem kapott.

„Már nem gondolok erre naponta, de azért fáj az igazságtalanság. Nekem a családom mellett a futball a mindenem, tízéves korom óta erről szól az életem. 

Persze külföldön még megtehetem, ott nem érvényes a Kúria döntése, de nekem ez a hazám, itt akarok élni és dolgozni. Én pozitívan gondolkodó ember vagyok, és bizakodom” – reménykedett Borgulya István.