Akkor és most – ezúttal ki lesz a főkolompos a németországi Európa-bajnokságon?

Fotó: Sven Simon/dpa Picture-Alliance via AFP

Harminchat évet kellett várniuk a németeknek, hogy ismét otthont adhassanak egy labdarúgó Európa-bajnokságnak, de eljött az idő, 1988 után idén ismét náluk pattog a labda. Akkor egészen pontosan az NSZK, azaz a Német Szövetségi Köztársaság stadionjaiban mérkőzött meg egymással a kontinens krémje, de mennyire más világ volt még ...

A rendező mellett Spanyolország, Olaszország, Szovjetunió, Anglia, Dánia, Írország és a végső győztes Hollandia vett részt az Eb-n. A két csoportból továbbjutók már az elődöntőben találták magukat, ahol a narancsmezesek a nyugat-németeket, míg a Szovjetunió az olaszokat verte.

Tulipános örömünnep

A fináléban aztán Gullit és a parádés tornát záró Marco van Basten sokszor megcsodált, zseniális góljával diadalmaskodtak a hollandok, ezzel a 2–0-ás sikerükkel hódították el az ország első és máig utolsó Eb-trófeáját.

Van Basten öt góllal zárt és megszerezte a gólkirályi címet! Nagy tülekedés nem volt, kétgólos riválisból mindössze kettő volt, így a legendás Ajax- és Milan-támadó végső sikerét nem sok veszély fenyegette. Az 1988-as Eb érdekessége, hogy valamennyi mérkőzésen esett legalább egy gól, hosszabbítás és kiállítás azonban nem borzolta a kedélyeket.

Stadionhelyzet

Az NSZK stadionjai a kornak megfelelő fejlettségi szinttel és kényelmi funkcióval várták a szurkolókat, a játék öröme azonban sok mindent feledtetett – hol voltak akkor még csúcsminőségű kivetítők, páholyok és fedett lelátók...

Düsseldorf, Frankfurt, Gelsenkirchen, Hamburg, Hannover, Köln, München, Stuttgart – ezen városok létesítményei fogadták 1988-ban a szurkolótáborokat, amelyek aztán a 2006-os németországi világbajnokság motiválta stadionépítési hullámnak köszönhetően mostanra megújult környezetben térhetnek vissza az országba. A vb-stadionok már tizenketten voltak: Düsseldorf kiesett, helyette 18 éve Dortmund, Kaiserslautern, Nürnberg, illetve „keletről” Berlin és Lipcse lépett elő rendezővé.

A második német földön rendezett Eb helyszínei kombinálják az eddigi tornákét: tíz város fogadja a csapatokat, Hannover, Kaiserslautern és Nürnberg ezúttal nem rendez mérkőzést, Düsseldorf azonban az 1988-as felálláshoz hasonlóan ismét.

Mi várható idén?

Az elmúlt két Európa-bajnoksághoz hasonlóan ezúttal is 24 nemzeti válogatott méri össze az erejét – az Eb-csapatok tehát megháromszorozódtak 1988-hoz képest, az állandóságot a rendező mellett Spanyolország, Olaszország, Anglia, Dánia és Hollandia képviseli, miközben egy olyan újonc is helyet követelt magának a mezőnyben, amely korábban még nem járt Európa-bajnokságon. Az egyetlen ilyen „kiscsapat” Georgia, Willy Sagnol együttese most először szagolhat bele a páratlan atmoszférába.

a szakértők és az egyre divatosabb mesterséges intelligencia által irányított szuperszámítógépek azonban már megválaszolták a sokakat érdeklő kérdést. Úgy tartják, öt topfavorit vág neki a tornának, a feltámadó házigazda németek mellett a szupersztároktól hemzsegő Anglia, Franciaország, Portugália és Spanyolország esélyes a végső győzelemre. A sötét lovak között viszont ott vannak a belgák, a címvédő olaszok, a dánok és az 1988-as győztes hollandok is. És akkor még Marco Rossi tanítványairól nem is beszéltünk...