Milyen esélyekkel vágunk neki az ötkarikás játékoknak? A Magyar Olimpiai Bizottság vezetőit kérdeztük!

Négyévente a nyári olimpia lázában ég a sportvilág és az ország is, az utóbbi két ciklusban viszont az ötkarikás játékokat megelőző labdarúgó-Európa-bajnokság ugyancsak kiemelt figyelmet kapott, hiszen csapatunk a 2016-os és a 2021-es tornára is kijutott. Idén szintén hasonló lesz a helyzet, s akkor még nem beszéltünk az egyéb világ­versenyekről, illetve az olimpia előtti kvalifikációs időszak kihívásairól.

Olimpiai jóslatok és célok

Labdarúgó-válogatottunk csoportból való továbblépésére jó esély mutatkozik, azonban az olimpián nem sok babér terem majd a magyar sportolóknak a statisztikákkal foglalkozó Gracenote elemzése szerint: az előrejelzés mindössze 2 arany-, továbbá 12 ezüst- és 4 bronzérmet becsül hazánknak. A korábbi olimpiákon, világbajnokságokon és világkupaversenyeken elért eredményeket összesítő program virtuális éremtáblázatán Magyarország a 14. helyen áll. „Az éremszám remek, de ez a jóslás kategóriájába tartozik. Az látszik, hogy 10-11 aranyra vagyunk esélyesek, általában a fele-harmada be szokott jönni. Ha így nézzük, akkor majdnem stimmelnek a számok. De ez is csak tipp” – reagált széles mosoly kíséretében a Mandinernek Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke.

Ami az esélyeket illeti, 2023-ban – ahogyan év végi lapszámunkban írtunk róla – kilenc olyan világbajnokunk volt, aki olimpiai versenyszámban lett a földkerekség legjobbja. A 2021-re halasztott tokiói játékokon 20 érmet (6 aranyat, 7 ezüstöt, 7 bronzot), 2016-ban Rióban 15 medált (8 aranyat, 3 ezüstöt és 4 bronzot) gyűjtöttek a magyar versenyzők. Fábián László főtitkár konkrét prognózisról beszélt az Egy nap az utánpótlásért elnevezésű konferencián.

„A sportági vezetőkkel való konzultációk alapján állapítottuk meg, hogy 14-22 esetben van sanszunk arra, hogy az első három helyen végezzünk. 25-38 negyedik és nyolcadik hely közötti szereplést prognosztizálunk. Mindig azt szoktuk mondani, hogy szeretnénk, ha Magyarország az eddigi helyéhez méltón a legjobb húsz ország között lenne az érem- és ponttáblázaton. Ez szerintem nem teljesíthetetlen vállalkozás, bár az is látszik a statisztikákból, hogy mondjuk az én szöuli olimpiámon 145 ország volt jelen, most pedig valószínűleg 206 lesz, 1988-ban 69 nemzet szerzett érmet, Tokióban 152. Szóval a nemzetközi helyzet fokozódik, ezt látjuk mindannyian. Több területen is, de a sportban egyértelmű, hogy nagy a verseny és a konkurencia. Ezért is lenne nagyszerű teljesítmény az első húszban végezni egy 10-15 milliós ország részéről.”

Kvótakavalkád

Kulcskérdés, hogy mekkora csapat kelhet útra Franciaországba. Legutóbb 22 sportágban 173 sportoló képviselte hazánkat. Jelenleg hivatalosan csaknem 70 fős a csapat, ám jóval nagyobb a szám, ha figyelembe vesszük azokat is, akik jól állnak a kvalifikációs rangsorban.

„A kis országok nemzeti kvótákat kapnak, azért látjuk egy megnyitón, hogy két-három ember vonul be egy zászló alatt, mert az a teljes csapat. Az utóbbi hónapokban összeálló kép alapján az mondható, hogy minimum 137, maximum 245 versenyző képviseli majd Magyarországot. A szórás a hat még esélyes csapatsportág miatt ekkora. Szeretnénk elérni az utóbbi olimpiák 170 fős létszámát. Van esély tornában, úszásban és tékvandóban arra, hogy utánpótláskorú versenyzőink is rajthoz álljanak. Ezeken a területeken egész jó a helyzet a kvalifikációban, de inkább a Héraklész program által felkarolt 23 év alattiak kijutására számíthatunk” – számolgatott a főtitkár.

Úszócsapatunk a legnépesebb, a 16 versenyző egy vagy több számban teljesítette a kiküldetési szintet. Köztük van a 2023-as évet szinte kihagyó Milák Kristóf, a pillangóúszás tokiói arany- és ezüstérmese. A 23 éves klasszis neve mellett óriási kérdőjel éktelenkedik: akar-e egyáltalán indulni, s ha igen, fel tud-e készülni megfelelően hat-hét hónap alatt? Az idővel úszik versenyt Hosszú Katinka is. A háromszoros olimpiai bajnok szülés után vágott bele a kemény munkába, neki még nincs kvótája.

Az utóbbi olimpiákon legeredményesebb sportágaink egyike, a kajak-kenu válogatottja a lehetséges 18-ból 15 indulási jogot szerzett meg eddig. Az 1998-ban egyéniben és a kajak négyessel aranyérmes Gyulay Zsolt szerint a 2023-as világbajnokságon taktikázott a csapat, nem érmekre hajtott, így olimpiai számokban 3 ezüst- és 1 bronzéremmel zárt, Tokióból viszont csak aranyból 3-at hozott. „Női párosban nem indítottuk a legerősebb egységet. Jól tette a válogatott, hogy a maximális kvótaszámra ment. Régen is előfordult, hogy olimpiai számban nem nyertünk aranyérmet, de azért ez figyelmeztetés. Férfikajakban mind a három számban van éremesélyünk, a lányok helyzete nehezebb, de Sevillában is kint voltak, hogy keressék, kialakítsák a négyest. Úgy gondolom, összességében a helyén lesz a sportág.”

Csapatsportágakban egyelőre csak a világbajnok férfi-vízilabdaválogatottunk szerzett jogot a párizsi szereplésre. Van esélyük kijutni a női vízilabda, a női és a férfikézilabda, valamint a női kosárlabda legjobbjainak, ez még 60 indulót jelentene. Továbbá 3×3-as kosárlabdában is harcban áll mindkét nem a kvótáért. A reményeket táplálja, hogy több együttes Magyarországon rendezendő versenyen válthatja meg a repülőjegyét.

Változások, félelmek

A kvótaszerzés szabályai sportáganként eltérnek, s a helyzetet bonyolítja, hogy a mostani ciklus rövidebb, a változás pedig állandó. Párizsban a korábbiaknál alacsonyabban, 10 500-nál lesz a maximális sportolói létszám. Ehhez jön 8-10 ezer szakember, 40-60 ezer önkéntes, 400-500 ezer biztonságért felelős ember. Ennek az az ára, hogy bizonyos sportágak veszteséget szenvednek el. Kevesebb úszó, atléta, ökölvívó és súlyemelő indulhat. Teljesül a Nemzetközi Olimpiai Bizottság régi célja, hogy ugyanannyi női és férfi olimpikon legyen. Rióban 45,6, Tokióban 48,8 százalék volt a hölgyek aránya, ezúttal viszont 50 százalék lesz.

„Nehezebb az előkészület, mert a tokiói játékok 2021-re halasztása miatt csak hároméves ciklusról beszélünk. 2022 végéig megkaptuk az összes kvalifikációs szabályzatot, de még a napokban is vannak változások – ismerteti Fábián László. – Nehezíti a helyzetünket, hogy változik az olimpia programja: mindig bekerülnek új sportágak a rendező ország igényei szerint. A Japánban bemutatkozó, Hárspataki Gábor révén magyar bronzérmet hozó karate sajnos Párizsra kikerült, bekerült 32 indulóval a bréktánc, s a falmászás, a bmx, a gördeszka csatlakozásával lassan, de biztosan kialakul egy új szakágakból álló csoport. Mindez a Nemzetközi Olimpiai Bizottság azon igyekezetét támasztja alá, hogy a fiatalokat próbálja megszólítani: érdeklődjenek az olimpia eszméje és eseménye iránt. A 200 méteres kajak versenyszám is megszűnt, ami nekünk nem szerencsés, tekintettel arra, hogy legutóbb Tótka Sándor aranyérmes lett. Szintén kikerült a Tokióban ezüstöt hozó Berecz Zsombor hajóosztálya a vitorlássportból, igaz, a 2023-as világbajnokságon győztes csapat teljesítménye azt mutatja, saját tenger nélkül is jó helyen leszünk Franciaországban.”

A Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára a párizsi tapasztalatokról is beszámolt: „Voltunk a helyszínen, és a legapróbb részletekig megvizsgáltunk mindent a biztonságtól kezdve az étkezésen át a szabályokig. Nagy csodák nincsenek, a sportpályák ma már mindenhol a világon a legmagasabb színvonalúak. Legutóbb az olimpiai faluban jártunk, kulcsfontosságú az ottani helyünk kiválasztása, bemérése. A legfontosabb szempontok között volt a távolság, a zajszint, a hőmérséklet, a fekvés kérdésköre. Az erős csatározások után kiválasztott két épület remélhetőleg minden feltételnek megfelel, északi fekvésűek, ami a nyáron 36-38 fokos Párizsban nem hátrány. A külső szállások ára a négyszerese lesz a játékok idején, de köszönhetően a kormánynak és a Honvédelmi Miniszté­rium égisze alatt működő sportállamtitkárságnak, nem lehet panaszunk: biztosítják a szükséges forrásokat, és jó előre, évekkel ezelőtt lefoglaltuk a hoteleket. Több verseny Párizson kívül lesz, a kajak-kenu, a kézi- és a kosárlabda.”

A riói olimpia előtt sokan foglalkoztak azzal, hogy Brazíliában különösen rossz a közbiztonság. Úgy tűnik, Párizsban és a környékén sem garantálható a résztvevők épsége. Ezt tetézi, hogy formabontó módon nem stadionban, hanem szabadtéren lesz az ötkarikás játékok megnyitója, ami kockázatokat rejt magában.

„Békeidőben is, amikor nincsen olimpia, nagy a tumultus, tízmillió ember mozog naponta a városban. Lesznek olimpiai sávok, de aki ismeri Párizst, tudja, esélytelen, hogy betartsák a szabályokat. Ráadásul sok a szűk utca, nem véletlenül a tömegközlekedést ajánlják a szervezők. Sajnos az utóbbi hetek hírei arról szóltak, hogy nem túl jó a közbiztonság. A Szajna partján egy hat kilométeres szakaszra tervezett nyitóünnepség 150 hajóval, 600 ezer nézővel némileg aggaszt, de ne legyen igazam! A szervezők nyugtatnak bennünket. Biztos, hogy nem mindennapos látvány lesz, egy 60 ezres stadionhoz képest fantasztikus ünnepség várható, új színt visz az olimpiai programba a megnyitó” – tekint előre Fábián László.

Nyitókép: Shutterstock