Hajdu Attila a Ferencváros 1995-ös BL-csapatának válogatott kapusa: „A korai hazai gól lélektanilag egy gyomrost jelentett a Fradinak”
Amikor a sorsolás megtörtént, azt mondtam, a Bayer Leverkusen egy teljesíthető feladat lesz, tovább lehet jutni. Számomra – a kétgólos vereség ellenére – ez jött le az első mérkőzésből is, hiszen egyáltalán nem játszottunk alárendelt szerepet. Ám a korai hazai gól lélektanilag egy gyomrost jelentett a Fradinak, hiszen megdőlt az alaptaktika, a zárt védekezésből indított ellentámadások.
Nem éreztem, hogy felbillent volna a pálya, de azért a 86. percben bekapott gól nagyban csökkenti a továbbjutási esélyeket. Több helyen olvastam, és ez teljesen igaz: ebben a meccsben sokkal több volt, nyilván a jó eredményhez szerencse is kell, ez most a Ferencvárost elkerülte. Ahhoz, hogy esély legyen a továbbjutásra,
a visszavágón kockáztatni kell, a biztos védekezést váltsa fel a nyílt támadójáték, hiszen ha korán vezetést szerez a Fradi,
akkor még egy Bundesliga-csapatt játékosainak a lába is megremeghet. Annak külön örülök, hogy az FTC szurkolói – a kezdeti nehézségek ellenére – időben odaértek a mérkőzésre. Nyilván megelőzte őket a hírük, ezért is vegzálták őket a német rendőrök, de még így is jobban jártak, mint az 1991-ben Brémába látogató társaik. Hiszen őket a határnál leszállították a buszról, és csak akkor engedték tovább őket – amikor már véget ért a visszavágó…