Így küzd meg a démonaival Gulácsi Péter
Két évvel a borzalmak után újra előtörhetnek az emlékek a magyar kapusból.
A Ferencváros legendája, Wukovics László kezdőjátékosként lépett pályára a 30 évvel ezelőtti Slovan Bratislava - Ferencváros mérkőzésen. Mint a Mandinernek meséli, még ma is beleborzong, ha szóba kerül ez a találkozó…
Mielőtt még felidéznénk a sosem felejthető, 1992-es, Slovan Bratislava – Ferencváros BEK-mérkőzést, arra lennénk kíváncsi, hogy tetszik az „új” Fradi?
A Tobol elleni visszavágón nagyon jól játszott a csapat - vág bele Wukó - elég jó százalékban használták ki a helyzeteket a játékosok. Minden mérkőzésen legalább ilyen hatékony támadójátékra lenne szükség. Természetesen már a Slovan ellen is!
Ki tetszett a legjobban?
Már az első találkozó után is említettem, hogy Adama Traoré nagyon jó igazolás! Látszik, hogy van benne dinamika, jól cselez, gólérzékeny, de ha arra van szükség, ki is szolgálja a társakat. Ha így folytatja, főnyeremény lehet a Ferencváros számára!
Miként fogadtad, hogy a következő körben a Slovan Bratislavával meccsel a Fradi?
Már akkor felfigyeltem erre a párosításra, amikor még csak lehetőségként emlegették, hogy összekerülhet a két csapat. Láttam a Dinamo Batumi elleni visszavágót, egyértelműen jobbak voltak a grúzok, a Slovan csak nagy szerencsével jutott tovább.
A szlovákok hosszabbításban kiharcolt győzelme után eszedbe jutott a 30 évvel ezelőtti találkozó, amelyen a Fradi kezdőcsapatában szerepeltél?
Persze… Amikor a második félidőben kinéztünk a lelátóra, csak annyit láttunk, hogy a 60. perc környékén berontottak a kommandósok a Fradi-tábor szektorába, és válogatás nélkül ütöttek mindenkit, férfit, nőt, vagy éppen gyermeket. Sokkoló volt,
De miután kiderült, hogy újra a Slovannal került össze a Fradi, egyből az jutott eszembe: itt a lehetőség a visszavágásra – a pályán…
Édesapád mit mesélt a történtekről?
Szerencsére ő különösebb atrocitás nélkül megúszta az attakot, de ő is azt mondta: a szlovák kommandósok minden előzmény nélkül rontottak be a szektorba, és gondolkodás nélkül ütni kezdték a magyarokat…
Arról is olvasni lehetett: még a levonulás is megfordult a fejetekben, de a Fradi vezetőedzője, Nyilasi Tibor határozottan közölte, szó sem lehet ilyesmiről!
Természetesen ránk, játékosokra is hatással voltak a történtek. Nem azt mondom, hogy emiatt kaptunk ki 4-1-re, de a lelátón zajló „háború” nyilván rányomta a bélyegét a teljesítményünkre.
hiszen mégis csak egy Bajnokcsapatok Európa Kupája-mérkőzésről (ekkor még így hívták) volt szó, így a levonulásnak nagyon súlyos következményei lettek volna…
Nem nehéz kitalálni: nem csak a 4-1-es vereség miatt volt a lefújás után síri csend a Ferencváros öltözőjében…
Természetesen mindenkire hatással voltak a történések, de igazán akkor szembesültünk azzal, hogy milyen érthetetlen és otromba támadás érte a szurkolóinkat, amikor már Magyarországon, Mosonmagyaróvárnál megállva találkoztunk a mérkőzést közvetítő, áldott emlékű Knézy Jenővel és Kovács Kokó Istvánnal. Ők szemtanúként mesélték el, hogy a fradistáknak milyen atrocitásokat kellett átélniük…
A jelen Ferencvárosával kezdtük, fejezzük is be velük: kimondható, hogy ma már a magyar bajnokcsapat a párosítás esélyese?
Már csak azért is, mert a Transfermarkt szerint a Fradi-játékosok kétszer értékesebbek a Slovan labdarúgóinál. Ez persze kevés lenne a sikerhez, éppen ezért a Tobol ellen látott, önbizalomtól duzzadó játékra lesz szükség.
Nyitókép A 30 évvel ezelőtt történtekre a mai napig nincs ésszerű magyarázat Fotó: MTI