A második játékrész Anne Mette Hansen, Veronica Kristiansen és Stine Bredal Oftedal találataival kezdődött, s máris egyenlő volt az állás – miért ne gondolhatta azt az ember, hogy hazai környezetben, több mint 10 ezer győri szimpatizáns jelenlétében ne folytatódhatott volna az ETO-csoda?
Sajnos nem ez következett be, hiszen
a Vipers elsősorban a kelet-európai klasszisai (a két cseh kitűnőség, Jana Knedliková és Marketa Jerabková, a horvát Ana Debelic no, és a „mi lányunk”, Tomori Zsuzsa) vezérletével újra három góllal elhúzott, és ezt az előnyt már nem is engedték ki a kezük közül.
Mindenképpen ki kell emelni a rutinos Katrine Lunde személyét, aki egész egyszerűen megbabonázta korábbi csapattársait (2010 és 2015 között védett az ETO-ban, nem véletlenül ünnepelték őt is a bemutatásnál a győri drukkerek), bravúros védések egész sorával bizonyította, hogy még mindig a világ legjobb kapusa, valamint a Bajnokok Ligája-döntő MVP-jének - azaz legértékesebb játékosának - választott Markéta Jerabkovát; az Érd korábbi játékosa a fináléban egyszerűen nem tudott hibázni.