Bombameglepetés Debrecenben, ő lett Dzsudzsákék új vezetőedzője
Nem Bernd Storck, Szabó István vagy Igor Bogdanovics lett a befutó, hanem Nesztor El Maestro.
Bár hallani kínai befektetőről, állami szerepvállalásról, a hírek szerint egyre közelebb a tulajdonosváltás a Megyeri úton, jelentős erősítések is történtek (Kádár Tamás, Vincent Onovo, Budu Zivzivadze), attól még tény: a csapat a tabella utolsó helyén szerénykedik. Az Újpest korábbi közönségkedvenceitől azt kérdezzük: véleményük szerint mi lehet a gyenge szereplés oka?
Dunai Antal
az Újpest olimpiai bajnok, Ezüstcipős támadója
„Nagyon elkeseredett vagyok!”
Igen csúnya szavakat tudnék használni, hiszen nagyon elkeseredett vagyok! Talán nem csoda, hogy szomorú vagyok a maiak szereplését látván, hiszen mi fénykorunkban hétszer egymás után voltunk elsők az elsők az NB I-ben. Amikor ezt mesélem, mindig azzal jönnek a fiatalok és a nagyokosok, hogy könnyű volt nekünk, hiszen teljesen más volt a futball! Erre mindig visszakérdezek: „könnyebb, te miről beszélsz?! Hiszen nekünk olyan nagyszerű védők, mint Páncsics Miklós, Bálint László, Mészöly Kálmán vagy Ihász Kálmán ellen kellett helytállnunk! Azt is mondják, hogy gyorsabb lett a labdarúgás! Ha kicsit összeszedem magam, még ma is lefutok egy-két fiatalt! Ha nekünk annak idején azt mondják, hogy 30-35 év múlva olyan gyenge lesz az Újpest, hogy az NB I sereghajtója lesz, kiröhögjük! A Belgiumban élő Fazekas Lacival rendszeresen beszélek, és vele is arról diskurálunk, nagyon kellemetlen a tabellára nézni, hiszen nem ehhez vagyunk hozzászokva. A mai csapatból alig ismerek valakit, rengeteg a külföldi játékos, akik az NB I-ben – nem is rossz pénzért – csak ellötyögnek... Hiszen ha igazán jók lennének, nem a magyar élvonalban játszanának! Ritkán járok meccsre, ám
olyan is előfordult, annyira elkeserített a játék, hogy a félidőben hazamentem.
Az egyik legnagyobb gond, hogy Simon Krisztiánon kívül nincs saját nevelésű játékos a csapatban, mint ahogy az is elkeserít, hogy évtizedek óta nincs magyar vezetőedzője sem az együttesnek…
Kardos József
az Újpest korábbi válogatott középpályása
„A futball a szórakoztatóipar része, az Újpest viszont már nagyon régen nem szórakoztat”
Ez egy évek óta tartó, nagyon hosszú folyamat. A jelenlegi tulajdonos és az édesapja egy fiókcsapatot csinált a magyar labdarúgás egyik legpatinásabb egyesületéből, hiszen az köztudott: a Duchatelet családnak öt-hat klubja is van szerte Európában. Azt szokták mondani, a futball a szórakoztatóipar része, az Újpest viszont már nagyon régen nem szórakoztat. Ennek az is az oka, hogy az elmúlt évek során folyamatosan gyengültünk, nagyon sajnálom a klub szurkolóit, akik évtizedeken keresztül nem ehhez a nívóhoz szoktak. Ám úgy vettem észre, az utóbbi időszakban a mennyiség helyett végre újra minőséget igazolunk, hiszen a válogatott Kádár Tamás valamint Budu Zivzivadze és a visszatérő Vincent Onovo is egyértelműen erősítést jelent. Száz százalékig biztos, vagyok benne, hogy e megerősödött kerettel bennmaradunk!
Nagy László
az Újpest olimpiai bajnok középpályása, az 1997/98-as bajnokcsapat vezetőedzője
„Elsősorban a mentalitáson kellene változtatni, és végre győzni”
Különösebben nem segített az edzőváltás, és bár a klub próbálkozik új játékosok leigazolásával, is, de a csapat nem lépett előre. Azért is tűnik feleslegesnek az Oenning – Kruscsics csere, mert tulajdonosváltásról is hallani, és ezzel meg lehetett volna várni az új korszakot. Bízzunk abban, hogy a hátralévő mérkőzések elegendőek lesznek a bennmaradáshoz, de ez egyáltalán nem lesz egyszerű. Hiszen az új játékosokról nem tudjuk, milyen állapotban vannak, miként illeszkednek be, és az is nehezíti a helyzetünket, hogy míg mi csak döntetleneket érünk el, a vetélytársak nyernek. S azért sem egyszerű a szituáció, hiszen a tulajdonosváltás már hónapok óta a levegőben van, ez kihat a hétköznapokra, hiszen a játékosok teljes bizonytalanságban vannak. Bármilyen szomorú, ebben a helyzetben csak egy cél lehet: újra csak a bennmaradás. Ehhez elsősorban a mentalitáson kellene leginkább változtatni, és végre győzni.
Nagyon félek, hiszen már évek óta fejünk felett lebeg Damoklész kardja.
Szanyó Károly
az Újpest korábbi középpályása
„Semmilyen elképzelést nem látok a csapat játékában”
Ez a gyengébb szereplés nem csak a jelenlegi szezon hozadéka, hiszen már elég régóta tart. Én már voltam egyszer hasonló helyzetben, akkor a Hatvan ellen kellett osztályozót játszanunk a bennmaradásért; azt a szituációt csak saját magunknak köszönhettük, de megoldottuk a dolgot. Többek között azért, mert a csak magyar játékosokból álló keret tagjaiként átéreztük, hogy az Újpestet nem érheti az a szégyen, hogy kiessen a másodosztályba. Remélem, ez a mai labdarúgókra is igaz, bár ma már túlnyomórészt légiósok alkotják az együttest. Bízunk abban, hogy az újonnan szerződtetett játékosok tudnak lendíteni a csapaton. Nem köntörfalazok, leginkább az aggaszt, hogy nem látok semmilyen elképzelést az Újpest játékában. A jelenlegi szituáció azért is vészhelyzet már, mert a vékonyka döntetlenekkel már semmire sem megyünk…
Várhidi Péter
az Újpest korábbi hátvédje, az 1997/98-as bajnokcsapat vezetőedzője
Bizonytalanság, folyamatosan változó keret – ki esik majd ki?
Elsősorban az évek óta tartó bizonytalanságban látom a gyenge szereplés okát. Hiszen Roderick Duchatelet semmi mást nem csinált, minthogy igazolt néhány külföldi játékost, megfuttatta, majd jó pénzért eladta őket, tehát csak az üzleti lehetőséget látta a magyar futball egyik tradicionális klubjában. A folyamatosan változó keret miatt viszont nincs kialakult játék, és így nagyon nehéz eredményesnek lenni. S azt sem lehet tudni, milyen folyamatok zajlanak a háttérben? Az utóbbi napokban igazoltak pár olyan játékost, akik esetleg tudnak majd segíteni, de
ahhoz, hogy nyugodt legyen a bajnokság vége, sorozatban három, négy meccset kellene nyerni.
Hiszen amíg az Újpest maximum döntetlenre képes, a vetélytársak folyamatosan nyernek. Fogalmam sincs, ki esik majd ki…
Nyitókép Újpest FC: nincs előrelépés Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd