Ez egy jó Európa-bajnokság

Az első teljes kör után is gondoltam, hogy leírom, de akkor még korainak éreztem. Azonban most, hogy majdnem túl vagyunk a mérkőzések felén, nem akarom magamban tartani a véleményemet: ez egy jó Európa-bajnokság. Félő volt, hogy a soha nem tapasztalt nehézségek után fáradt, kiégett, unott focisták lépnek meccsről meccsre pályára, de erről szó sincs. Illetve a csapatok többségénél nincs szó. Talán azért, mert kilenc csapat hazai környezetben (is) játszhat. Vagyis ez igazolja az UEFA egyébként sokak által vitatott döntését ezzel az Euro-tourral.

 Az olaszok talán még a történetük során soha nem kezdtek ilyen élvezhető futballal világeseményt. Még 1990-ben sem az olaszországi vb-n, mert akkor is csak minimális győzelmeket arattak, takarékos focival. Máskor meg többnyire győzelmeket sem hoztak a csoportban, csak reménykedtek, hogy valahogy túlélik azt a fázist, és majd a szokásaiknak megfelelően feljavulnak, ha jön a komoly tét.

 A holland válogatottól már inkább várta a szurkoló, hogy jól kezdje az Eb-t. Főleg Amszterdamban, és főleg olyan ellenfelekkel szemben, akiket neki rendelt a sors(olás). A bemelegítő feladat megvan, az észak-macedon társulat elleni mérkőzés eredményétől függetlenül csoportelső. Vagyis rápihenhet a folytatásra, mely egy budapesti kirándulással kezdődik neki, és nálunk remek hangulatú találkozót vívhat, hisz csak Budapesten van teltház.

Anglia is hazai környezetben játszotta az eddigi két találkozóját, nagyjából olyan produkcióval, ami várható volt. A hatalmas neveket felvonultatva csapatként működni képtelen Horvátországot begyűrte, a bő egy évszázad óta hozzá hasonló stílusban játszó Skóciát nem. Igaz, hogy akik megtalálják a szépséget az angol fociban azok joggal érvelnek azzal, hogy ez a válogatott már nem csak ível és fejel, de ha volt a csoportkörben biztos döntetlent ígérő találkozó, akkor az a brit csata volt. Persze tudom, ezt akkor kellett volna leírnom, amikor még lehetett fogadni erre a mérkőzésre! Anglia nem szokott számolgatni, pedig ha  ránéz a sorsolásra, akkor feltűnhet neki, hogy csoportelsőként a mi bombaerős kvartettünk másodikját kapja, míg másodikként a „spanyol csoport” könnyebben verhető másodikját. Ha döntetlent játszik Csehországgal a harmadik meccsén akkor második, ha nyer, akkor első.

Hollandia és Olaszország mellett a harmadik csapat, mely két mérkőzés után bejutott a legjobb 16 közé, az Belgium. Őket is öröm nézni, és itt nem a szokott módon motiválatlan oroszok elleni 3-0-ás győzelmükről van szó elsősorban, hanem a dánok elleni diadalról. Már a mérkőzés elején vezettek a dánok, de egy pillanatig nem érezte azt az ember, hogy nyerni fognak. A belgák miatt. Belgium még soha nem nyert sem vb-t, sem Eb-t, ez a mostani válogatott a nevek, és a mutatott játék alapján alkalmas lehet az úttörő szerepre. Persze még nekik is, ahogy a többi a csapatnak még három hét hátravan a tornából. Aki most van csúcsformában, az szinte biztos, hogy négy héten át nem lesz képes fenntartani. Ezért jár jól az a csapat, amely megnyeri az első mérkőzését, mert három ponttal és nem negatív gólkülönbséggel vélhetően el lehet csípni a legjobb harmadik helyek egyikét. Erre a legjobb példa Portugália, mely a Budapesten aratott 3-0-s győzelem után nem nagyon törte össze magát Münchenben, és legyünk őszinték: a németek elleni győzelemmel rajtolt franciák sem akartak sokkal többet egy döntetlennél ellenünk. Persze csavarhatunk is egyet ezen és azt is mondhatjuk, hogy esélyük sem volt többre ellenünk, de azért ez egy picit önámítás. A végső győzelemre is esélyes csapatok (ilyenek a mi csoportellenfeleink is) hét mérkőzés reményében érkeztek az Eb-re, és ha ebből egyet, vagy kettőt lazán foghatnak fel, az a későbbiek során nagyon jól kamatozhat. Vagyis

Az igazán nagyok közül Spanyolország teljesítménye lehangoló kissé, bár egy csapatnak, mely úgy játszik döntetlent , hogy 80%-nál többet birtokolja a labdát nagyon nem kell magyarázkodnia. Magyarázzák a svédek, hogy ilyen labdanyomozással miért is érdemeltek pontot a háromszoros Európa-bajnok ellen.

Az említett svédek két forduló után vezetik a csoportjukat, de mondjon tőlük valaki akárcsak egy emlékezetes momentumot! Nem csak a mostani Eb-ről, hanem az elmúlt 20-25 évből! A svédek ritkán visznek színt egy-egy világeseménybe, maximum a mindig ittas, extrém külsejű szurkolóikkal. A színt a kelet-európai csapatok többségétől is hiába vártuk eddig. Kivételt képeznek a csehek, akik tetszetősen játszanak, de egy olyan válogatottól, melynek mindhárom Eb-éremből van, ez nem is meglepő. Igaz, az aranyat és a bronzot még Csehszlovákiaként szerezték, és azokban a válogatottakban még körülbelül fele-fele arányban voltak csehek és szlovákok. Utóbbiak messze nem játszanak olyan jól, mint volt honfitársaik, de a lengyelek elleni kicsit meglepő győzelmükkel esélyesek a továbbjutásra.

A csoportkör túlélése nagy dolog, de ne feledjük: a 24 csapatból 16 talpon marad, vagyis csak 8-tól veszünk búcsút a következő napokban. Akikért nem lesz kár: Törökország, Finnország, Észak-Macedónia, Skócia és tulajdonképpen nem lenne kár Horvátországért sem. Utóbbi esetében mindenki azonnal szóvá teszi, hogy a legutóbbi vb döntőséről van szó, de ne feledjük: akkor sem volt a világ második legjobb csapata. Ha a horvátok elhullanak a 24 között, honfitársaikon kívül senkinek sem fognak hiányozni. Olyanok ők itt, mint az elmúlt 20 év vb-jein az aktuálisan legjobb afrikai csapat: világsztár focisták, akik a klubjaikban, megfelelő társakkal, látványosan sokra viszik, de ha együtt lépnek fel, nem tudnak maradandót alkotni. Élő bizonyítékai annak, hogy sok jó focista még nem alkot egy jó csapatot. Arról meg, hogy amelyik csapatnak egyetlen, de világsztár játékosa van  - Robert Lewandowski) -,  vajon mire jut vele, a lengyelek mesélhetnek majd hosszasan.

A furcsa és értelmetlen kiírásnak köszönhetően egy-egy csoport végeztével többnyire csak az utolsó búcsúzik majd biztosan, a csoportharmadik, több kvartettben reménykedhet még, hogy csoportjának zárása után - másoknak köszönhetően - tovább mehet majd. A legjobb 16 mezőnye csak szerda este alakul ki. A következő napokban az enni-innivaló mellé papírt, ceruzát és számológépet is érdemes bekészíteni a meccsnézésekhez. Akik már megszabadultak ezektől a XX. századi eszközöktől, azok viszont lessék folyamatosan a Mandiner Sportot, mert itt folyamatosan tájékozódhatnak az Európa-bajnokság éppen aktuális eseményeiről.

Nyitóképen: Fiola Attila (k) gólja a Puskás Arénában 2021. június 19-én. A társházigazda magyar válogatott 1-1-es döntetlent játszott a világbajnok francia csapattal. Fotó: MTI/Illyés Tibor