Aki Ronaldo után futott a Puskás Arénában – az Eb főorvosa a Mandinernek

Hadd kezdjem egy banális kérdéssel: pontosan mit csinál az Eb főorvosa?

Én felelek a teljes egészségügyi ellátásért az Európa-bajnokság budapesti helyszínén. Az UEFA orvosi bizottsága, aminek jómagam is tagja vagyok, kidolgozott egy szigorú protokollt a játékosok számára a futballisták beutazásától kezdve a covid-tesztelésig. Mi tulajdonképpen ezeket a szabályokat tartatjuk be a játékosokkal.

A szabály az szabály, Cristiano Ronaldót is sikerült megállítani a Puskás Arénában, és, mint az Index írja, a sztárt csak azután „engedte tovább, hogy tüzetesen megvizsgálhatta a nyakában lógó belépőt. Még futott is utána ezért”. Mi történt itt?

A sportegészségügy feladata, hogy a háttérben dolgozva teremtsen biztonságot a játékosok számára. Ez alól nincs kivétel.

és meg kell bizonyosodnom róla, hogy a friss covid-teszteredménye valóban negatív. Az említett esetben konkrétan ez történt: az UEFA hivatalos tesztelőlaborja, a Synlab által végzett, a játékos nyakában lógó eredményt csekkoltam, arra ugyanis adatvédelmi szempontok miatt csak a beléptetésnél van lehetőségem. Háromlépcsős egyébként a stadionba történő beléptetés, miután a játékosok és a stáb leszállnak a csapatbuszról, első körben elektronikus akkreditációt, másodikban testhőmérsékletet, harmadikban pedig a 48 óránál nem régebbi covid-teszteredményt ellenőrizzük. Mindez egyébként néhány másodperc alatt lezongorázható.

Hogyan változott a protokoll a covid miatt?

A nézőtérre a magyarok szurkolók védettségi igazolvánnyal, a külföldiek pedig 72 órán belül végzett, negatív PCR-teszttel léphetnek. Ennél jóval szigorúbb szabályok vonatkoznak azokra, akik a játékos-zónába lépnek be. Ronaldo laboreredményét is ennek a zónának a határán ellenőriztem. Ide a játékosokon kívül a stábtagok, a mérkőzésért közvetlenül felelős személyzet és az egészségügyi ellátást végzők tehetik csak be a lábukat, de csak akkor, ha 48 órán belül végzett, negatív covidteszt-eredménnyel rendelkeznek. A PCR-teszt minden meccs előtt kötelező, függetlenül attól, hogy a játékos, vagy a vele közvetlenül érintkezők be vannak-e oltva, vagy sem. Az oltás nagyon fontos, de főleg arra való, hogy megakadályozza a súlyos szövődményeket. Az UEFA jelenleg azt az irányvonalat képviseli, hogy a vakcináció ellenére is megtapadhat a vírus a nyálkahártyán, így nem kizárt, hogy kialakít valamilyen betegséget.

aminek pedig végzetes következménye is lehet.

A világversenyen is előfordult ilyen eset: a Dánia-Finnország meccsen Christian Eriksen összeesett. Nem lehetett volna ezt az esetet megelőzni?

Sajnos a rendszeres vizsgálatok ellenére sem szűrhetők ki száz százalékban ezek az esetek. Az UEFA-nak nagyon szigorú szabályai vannak a stadionokban lévő egészségügyi ellátásra. Ezeknek a követelményeknek a betartása mindenütt kötelező, a Puskás Arénában és a müncheni stadionban is ugyanolyan orvosi felszereléseknek kell rendelkezésre állniuk a meccsek alatt egy világversenyen különösen. Az, hogy Eriksen összeesésére azon nyomban reagálni tudtak, nagy mértékben köszönhető ezeknek az előírásoknak. Sok múlt a játékostársakon is: a dán csapattárs dicséretes módon azonnal megkezdte az újraélesztést, a focisták azonnal sorfalat álltak, hogy ne lássák a nézők, mi történt. Szervezett módon látták el a feladatot, amire egyébként minden focista be van tanítva. A mentők pedig rögtön ott termettek, defibrillátorral, gyógyszerekkel elkezdték az újraélesztést, aminek köszönhetően perceken belül visszahozták Eriksent. Amikor vitték le a pályáról, már eszméleténél volt, kérdezte, mi történt. Ilyen esetekben a gyorsaságnak elképesztő szerepe van, ugyanis

A dán focista beültethető defibrillátort kap a hírek szerint. Sportolhat tovább versenyszerűen ezzel a szerkezettel?

Sportolni sportolhat, de arra országonként eltérő szabályok vonatkoznak, hogy a profi futballkarrierjét is folytathatja-e. A dán focista jelenleg Olaszországban játszik, ahol a törvények nem engedik meg, hogy beültethető defibrillátorral lépjen pályára, de például a hollandoknál nincs ilyen tiltás.

Sok mindent átírt a járvány, egy évvel később tartjuk az Eb-t is. Miben más 2021-ben a mérkőzéssorozat, mint korábbiak?

A pandémia óta sokkal jobban figyelünk a játékosokra, minden betegséget komolyabban vesszünk. Kiemelten figyelünk a gyulladással járó kórképekre, hiszen a szívizomgyulladás covid nélkül is a játékosok hirtelen szívhalálának körülbelül 10-20 százalékáért felelős. Egyelőre nincsen pontos statisztika és bár hála Istennek kevés esetben dokumentálták a covid okozta hirtelen szívhalált, de még mindig nagyon nehéz megmondani, pontosan mennyiben járulhat hozzá a koronavírus-fertőzés a tragédia kialakulásához. A járvány elején egy Testnevelési Egyetemen tanuló covidos élsportolót is elvesztettünk hirtelen szívhalálban. Egy biztos, a covid egy vírusos fertőzés, tehát önmagában is okozhat szívizomgyulladást. Ez pedig nagyon veszélyes lehet akkor, amikor tüneteket sem okoz a fertőzés. Éppen ezért nagyon kell figyelnünk a játékosokra.

Miért veszélyeztetik különösen az élsportolókat – a szív- és érrendszeri betegségben szenvedő átlagemberek mellett – a covid szívre gyakorolt negatív hatásai?

Az intenzív fizikai tréning, különösen az állóképességi típusú sport, valamilyen meglévő eltérés – szívbetegség vagy akár banális fertőzés – esetén súlyos betegséget, akár életveszélyt okozhat. A labdarúgás döntően állóképességi terhelés, amit végezve a pulzus jelentősen megemelkedik. Ez az oka annak, hogy – mint mondtam – az intenzív pulzusemelő tréning fokozhatja a szívizomgyulladás, vagy a hirtelen szívhalál kockázatát. Észak-Olaszországban van a legrégibb hagyománya az intenzíven végzett sportegészségügyi szűrővizsgálatoknak. Ők egészen a 70-es évek végétől kezdték körültekintően figyelni a sportolókat. Azt látták, hogy ha rendszeres vizsgálatok nélkül az élsportolóknál 3,5-4-szerese a hirtelen szívhalál valószínűsége az átlagpopulációhoz képest. Utóbbiban a hirtelen szívhalál valószínűsége egy a százezerhez évente. Viszont

Létezik olyan német kutatás is, ami kimutatta, hogy a covid-19-en átesett betegek több mint felénél felfedezhető volt a szívet érintő gyulladás, holott kétharmaduk csupán enyhe tüneteket tapasztalt, és saját otthonában meggyógyult. Mi lehet az oka ennek?

Ez a felmérés még a covid elején készült. Azt pedig tudni kell, hogy amikor a koronavírusos betegeket elkezdték vizsgálni, mindent tüzetesen megnéztek. Óhatatlanul előfordult, hogy olyan eltéréseket is leírtak, aminek jó része valószínűleg nem is függ össze a coviddal. Ennek oka, hogy akkor még nem tudtak utánkövetéses, csupán úgynevezett keresztmetszeti vizsgálatokat végezni, hiszen teljesen új betegségről beszéltünk. Lehetséges tehát, hogy nem olyan mértékű a szívet érintő gyulladás előfordulása a covidosoknál, mint az az említett kutatásban le van írva, de az tagadhatatlan, hogy a kialakulás esélye megvan. Azt viszont egyre inkább látjuk, hogy

Ezt hívjuk most divatos szóval posztcovidnak. Furcsa, hogy azok is panaszkodnak, akiknél a covid pozitivitás alatt nagyon enyhe lefolyású volt a betegség, vagy akár nem is volt tünetük. Ekkor alaposan megvizsgáljuk a pácienst, hogy nem alakult-e ki valamilyen kézzel fogható – például tüdőt vagy szívet érintő – szervkárosodása. Ezek után a panaszos sportolónál megfelelő edzéstervet, esetlegesen átmeneti gyógyszeres kezelés kell beállítani. A panaszokat ezzel lehetőség van mérsékelni, úgy szoktam mondani, a posztcovid ellátás nagyrészt nem valamilyen nagy betegség meggyógyításáról, hanem a „finomhangolásról” szól.

Hogy látja, összességében milyen állapotban vannak az élsportoló futballisták az előző világversenyekhez képest?

Erre sajnos nem tudok teljes mértékben válaszolni, mivel a játékosok fizikai állapotáért és speciális egészségügyi vizsgálataiért a kluborvosok, illetve az ottani egészségügyi személyzet, válogatott szinten pedig  a válogatott orvosai felelnek. Én magam több klub és a válogatott számára is végzek sportkardiológiai vizsgáltokat és általánosságban azt kell mondanom, hogy a labdarúgók a tomboló járvány idején is, döntő részben biztonságban megúszták a súlyos szövődményeket. Az előbb említett posztcovid tünetek azonban sokaknál jelen vannak, ezeket kezeljük. Komoly szövődményeket is észleltünk néhány esetben, de ezeket a rendszeres szűrővizsgálatokkal időben felismertük és megelőztük a tragédiát. A játékosok teljesítményét az ezzel foglalkozó szakemberek, azt gondolom sikeresen szinten tartották. Ez jól látszik a válogatott szereplésén is. 

Említette az úgynevezett játékos-zónát, gondolom, Ön egészen máshogy tekint egy gólörömben a szurkolókkal ölelkező focistára, mint mondjuk a meccset közvetítő riporter, vagy a nézők.

Nyilván megértjük a gólöröm-reakciót, de most

egészségügyiseknek. A sportolók ilyenkor ugyanis „buborékban” laknak, nem, vagy csak szigorú szabályok betartásával léphetnek kapcsolatba másokkal. A magyar futball-válogatott is több, mint egy hónapja Telkiben lakik, az edzőközpontban. Irtózatos fejfájás a buborék megsértése, de nyilván minden meccs előtt tesztelve lesznek.

Hány sportoló produkált pozitív tesztet?

Egy külföldi sportolónál volt ilyen probléma, őt a meccs előtt azonnal izolálták és hazaküldték és ezt követően az egész csapatot újrateszteltük. Olyan sportoló is volt, aki az Eb előtt lett koronavírusos – ilyen esetben az UEFA három hónapra felmentést ad a kötelező tesztelés alól, ugyanis jelen tudásunk szerint azt gondoljuk, hogy ebben az időszakban biztosan védett a betegséggel szemben.

Láttunk orvosokat, hordágyvivőket – összesen mekkora csapat vigyáz a játékosok egészségére egy meccsen?

Minden meccsnap előtti napon lehetősége van mindkét csapatnak, hogy eddzen az érintett stadionban. Ezt hívjuk hivatalos edzésnek, ami a meccs előtti napon van. Ekkor kötelezően egy orvosnak és egy kétfős hordágyvivő csapatnak kell lennie a játékostérben, a pálya mellett. Emellett rendelkezésre kell állnia egy rohamkocsinak is, legalább három fővel. A meccsnapon egész más a helyzet, akkor ugyanis két csapat és két stáb tartózkodik a játákostérben, ezért egy pályaorvosnak és négy hordágyvivő csapatnak, nyolc fővel kell jelen lennie az pálya mellett. Emellett a pályatér orvosi szobájában még legalább öt egészségügyisnek kell tartózkodnia. A Puskás Arénában továbbá minden szinten van négy orvosi szoba, két-három fővel, és ezen kívül négy helyen van még két-két fős gyalogegység, ők viszik a vizsgálathoz szükséges felszereléseket. Egy hazai törvényi szabályozás értelmében pedig, ötvenezer fő feletti eseményeknél úgynevezett sürgősségi fektetőt, vagy vizsgálóegységet is ki kell építeni. Ennek eleget téve a BOK Sportcsarnokban négy vizsgálóegység áll rendelkezésre, amit a mentőegységek tartanak fönn, ők is szerelték fel eszközökkel. A szabályok betartatását UEFA-ellenőr csekkolja, Budapesten épp egy dán, aki

Mennyi ideig készültek, hogy ezt az egészségügyi hátteret biztosítsák az EB-n?

Körülbelül egy éve a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) keresett meg, hogy szeretnék, ha elvállalnám a torna főorvosságát. Mivel az UEFÁ-ban is eléggé aktív vagyok, ismerem a szabályokat, igent mondtam a felkérésre. Egy éve vagyok benne tehát aktívan a torna hátterének szervezésében. Munkánkhoz az Országos Mentőszolgálat adja a sürgősségi, a Honvédkórház az intézményi hátteret, a kisebb szolgáltatók pedig a diagnosztikait. Az Eb idején az MLSZ közben felkért, hogy legyek a szövetség orvosi bizottságának elnöke. Ez lesz az egyik fontos feladatom a világtorna után.

Életrajzában olvastam, hogy sokkal inkább a további kivizsgálás, mint az eltiltás pártján van. Miért?

Akkor kezdtem el foglalkozni sportegészségüggyel és sportkardiológiával, amikor tizenegy évvel ezelőtt edzés közben hirtelen szívhalálban elhunyt az olimpiai bajnok kenus, Kolonics György. Ezt követően delegáltak rendszeres rendelés megszervezésére az Országos Sportegészségügyi Intézetbe, ahol a Sportkardiológiai Ambulanciát vezettem 2012-ig. Ettől kezdve foglalkozom élsportolókkal rendszeresen és tudom, hogy mennyi időt és energiát fektetnek bele egy-egy verseny előtti felkészülésbe. Számos olyan esetünk volt, hogy panaszmentes sportolónál szűrővizsgálattal valamilyen eltérés igazolódott. Egy defenzív jellegű sportorvosi hozzáállással az eltiltás is választható lenne, de azt gondolom, hogy egy rossz irány. Az alapszintű vizsgálatokhoz képest számos speciális kivizsgálási lehetőség van arra, hogy továbbvizsgáljuk a sportolót és igazoljuk, hogy a látott eltérés valóban veszélyes, vagy pedig nem. A defenzív sportegészségügy helyett valóban a további kivizsgálást képviselem. Igaz, ez a nehezebb út.

Volt belső indíttatás is, hogy munkájában ezt az utat választotta?

Ez a terület nagyon érdekes, részben még felfedezésre váró határterülete a kardiológiának. Azok a kardiológus kollégák, akik nem foglalkoznak rendszeresen élsportolókkal, gyakran kérik ki  a véleményünket. A sportszívre utaló eltérések ugyanis, mint például a nagyon alacsony pulzusszám, vagy bizonyos EKG-eltérések a nem sportolók esetében súlyos betegségnek, akár infarktusnak is lehetnek a jelei. Ha valaki nem foglalkozik rendszeresen sportolókkal, félrevezethetik ezek az információk. Nekünk

Elmondhatom, a sportolók a komoly fizikai terhelés miatt sokkal nagyobb orvosi kontroll alatt vannak, mint bárki más az országban. Az Eb főorvosának lenni kicsit más feladat, itt szabályokat kell ismerni és betartatni. Örülök, hogy elvállaltam az Eb főorvosa posztot, hatalmas élmény belépni a pályatérbe egy világtornán. Nagyon jó érzés látni a játékosak elszánt arcát, amikor pályára mennek, főleg, hogy tudom, rajtuk a világ szeme. Felemelő élmény, nehéz is elmondani szavakkal.

Képek: Ficsor Márton