Ankara egyetlen szabályozással állva hagyta a vezető uniós országokat, miután a zöldenergiák hálózati csatlakozását kötelező akkumulátorkapacitáshoz kötötte. Míg Brüsszel a bürokráciával küzd, a törökök már 33 gigawattnyi tárolót hagytak jóvá, amivel a kontinens zöldenergia-központjává válhatnak.
A globális energiaátmenet egyre inkább a tárolókapacitások kiépítéséről szól. A The Guardian brit napilap által a napokban ismertetett anyag az Ember elnevezésű klímakutató intézet adatai alapján érdekes trendekre hívja fel a figyelmet. A cikk rámutat, hogy Törökország 2022 óta több mint 33 gigawatt akkumulátorkapacitást hagyott jóvá a hálózata számára. Ez a szám különösen annak tükrében figyelemre méltó, hogy a hagyományosan éllovasnak számító uniós tagállamoknak, mint Németországnak és Olaszországnak jelenleg csupán 12 és 13 gigawatt tervezett és működő kapacitásuk van.
Az iráni konfliktus nyomán kialakult olajválság, valamint a zöldtechnológiák áresése olyan ösztönzőket teremtett, amelyeket Ankara láthatóan gyorsabban ki tudott használni, mint a bürokratikus európai döntéshozatal.
A törökországi beruházások fellendülése egy célzott állami beavatkozásnak, méghozzá 2022-es országos szabályozásnak köszönhető, amely előnyös hálózati hozzáférést biztosít az olyan megújuló beruházásoknak, amelyeket azonos mértékű energiatárolóval párosítanak. Ez az előírás azonnali befektetési jelzést küldött a piacnak. Az eddig benyújtott 221 gigawattnyi tárolási igényből már 33 gigawattot jóváhagytak, ami
az ország szél- és napenergia-kapacitásának 83 százalékai.
Az Európai Unión belül csupán Románia büszkélkedhet ennél magasabb aránnyal. A török projektek zöme az egyórás kisütési idejű akkumulátorokra épít, amelyek együtt 37 gigawattóra tárolási volument képesek biztosítani a hálózat számára, rugalmasan kiegyenlítve az időjárásfüggő termelést.
A képlet persze nem mentes a gazdasági ellentmondásoktól. Törökország áramtermelésének a 34 százalékát tavaly még mindig a szén fedezte, ami rávilágít a helyi gazdaság fosszilis függőségére. Ankara ugyanakkor célként tűzte ki, hogy
2035-re a jelenlegi 40-ről 120 gigawattra növeli a szél- és napenergia-kapacitását.
Bár a tavaly hálózatra kapcsolt 6,5 gigawattnyi kapacitás némileg elmarad a célértékhez szükséges évi 8 gigawattos ütemtől, a tárolók kiépítése épp azt a szűk keresztmetszetet oldja fel, amely strukturálisan gátolná a tiszta energiás fejlesztéseket. A török hálózatnak ráadásul a hatalmas vízerőművek révén eleve jelentős az alapterhelési kapacitása, így a nagy akkumulátor azonnali rendszerbe állítása náluk elméletben kevésbé lenne fontos, mint Európa nagy részén, ám a dinamikus gazdaságfejlesztés érdekében mégis ebbe az irányba léptek.
A technológiai fejlődés egy merőben új korszakot nyitott. A napenergia és az akkumulátorok költsége az elmúlt évtizedben közel 90 százalékkal esett, ami soha nem látott lehetőséget teremt a felzárkózó országoknak egy olcsó energiarendszer felépítésére. Az Ember klímakutató intézet elemzői friss anyagukban arra is rámutatnak, hogy a török szakpolitika olyan robusztus beruházási környezetet teremtett, amely felülmúlja kontinensünkét. Ha ugyanis a tervezett kapacitások megvalósulnak, a török akkumulátoros hálózat regionális zöldenergia-központtá válhat, miközben
az ország a novemberi antalyai Cop31 klímacsúcs házigazdai szerepére készül.
Bár a kiszivárgott dokumentumok alapján a fosszilis energiahordozók azonnali kivezetése hiányzik az ország cselekvési tervéből, a tárolói piac mesterséges felpörgetése önmagában is jelentős lépés.
A török példa rávilágít az Európai Unió egyik legégetőbb kihívására, amiből le kell vonnunk a megfelelő következtetéseket. Amíg Európa hosszú időn át büszkén hirdette vezető szerepét a klímavédelem terén, addig a fizikai infrastruktúra és a rugalmasságot biztosító rendszerek gyors kiépítésében elveszíti az előnyét. A bürokratikus akadályok és a hálózatfejlesztések elmaradása miatt
kontinensünkön a zöldenergia érdemi integrálása egyre költségesebb és lassabb.
Az iráni háború is ráerősített arra, hogy a geopolitikai realitások – mint az importált energiahordozóktól való függetlenedés kényszere – ma már nemzetbiztonsági és ipari versenyképességi kérdések. Törökország esete bizonyítja, hogy egy bátor, a hálózati csatlakozást és a tárolást integráltan kezelő jogszabályi környezet miként képes feloldani az energetikai patthelyzetet.
Kapcsolódó:
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.
Nyitókép: Marco Simoncelli / AFP
Jacek Czaputowicz szerint Brüsszel húzása kérdéseket vet fel az EU biztonsági garanciáinak megbízhatóságával kapcsolatban más országok számára is.
Karin Karlsbro szerint sajnálatos, hogy Magyarország kormánya úgy döntött, folytatja az Ukrajnából érkező árukra vonatkozó jogellenes importtilalmat.
A szlovák miniszterelnök szerint nem lehet kivételezni Kijevvel.
Bérfeszültség és nyári szabadságstop lehet a közigazgatásban, ami felmondási hullámot okozhat – állítják az államigazgatásban dolgozók.
Komoly vádakat fogalmazott meg a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője Magyar Péterékkel szemben.
Az Európai Bizottság több tisztségviselője szerint Magyar Péter mindkét reformnak ellenáll, arra hivatkozva, hogy azok további terhet jelentenének az államháztartás számára.
A Crystal Palace fennállása során először szerzett trófeát az európai porondon.
Még mindig lehet jegyet kapni a meccsre, de a legolcsóbb belépő is több mint egymillió forintba kerül.
