A 2025-ben megemelt amerikai vámok nem roppantották össze a világkereskedelmet, de gyorsan átrendezték az áruáramlásokat, felgyorsítva az USA és Kína szétválását. Közben az EU és Kína sikeresen új piacokra terelte a kivitelét, így deglobalizáció helyett egy fragmentáltabb, soklábúbb világgazdaság rajzolódik ki.
Az Egyesült Államokba irányuló export átlagos effektív vámkulcsa a 2024 körüli 2,5-ről 16,8 százalékra ugrott 2025. november közepére – legalábbis a Yale Budget Lab korábbi számítása szerint.
Ez az effektív kulcs azt mutatja meg, hogy a ténylegesen befizetett vám mekkora arányt képvisel az importértékhez képest, vagyis nem a törvényben előírt, a sajtóban, a nyilatkozatokban olvasható mértékről van szó, hanem a valóságban alkalmazott terhet jelzi. Ez pedig forrásonként és árucsoportonként eltérő: Kína esetében 2025 második fél évében 36-39 százalék körül mozgott, míg az Európai Unió a nagy partnerek között a legalacsonyabb effektív vámkulcsok egyikével, 8,9 százalékkal szembesült az USA felé, ami valamivel a globális kulcs 10,9 százalékos átlagos szintje alatt van, mégis jelentős többlet a korábbiakhoz képest. Vagyis ezek a különbségek jól mutatják, hogy az amerikai vámháború elsősorban Kínát célozza meg – emeli ki a Bruegel intézet elemzése.
Érdemes azt is látni, hogy a tavaly tavasszal belengetett
vámok életbelépése előtt, 2025 márciusában az amerikai import 83 milliárd dollárral, azaz 32 százalékkal ugrott meg év-év alapon a betárazás miatt.
A vállalatok ugyanis pánikszerűen felhalmozták a készleteiket, mielőtt a vámok hatályba léptek volna. A bevezetésük után az import „bukófordulót” vett: Kínából körülbelül 45, az EU-ból nagyjából 10 százalékos volt a visszaesés az első hónapokban, így az USA teljes importja összességében 4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
Az Európai Unió exportja az év eleji csúcs után a második negyedévben 7,1, a harmadikban pedig 0,8 százalékos visszaesést mutatott, részben az USA-val szemben elszenvedett veszteségek miatt. Ezt a kiesést viszont más piacok – különösen az Egyesült Királyság, Norvégia, Svájc és Törökország – felé irányuló kivitel bővülése ellensúlyozta. Az EU áruexport-volumene pedig rekordmagas volt 2025 harmadik negyedében, ami egyértelműen az átterelésnek és a diverzifikációnak köszönhető, vagyis nem jelzi a kereskedelem összeomlását.
Kína hasonló stratégiát követett: az USA-ba irányuló szállítások esését a Délkelet-Ázsiába (ASEAN-országok), az EU-ba és más piacokra irányuló exporttal pótolta,
így a teljes kivitele 2025-ben érdemben nőtt. Ez egy gyors termelési és logisztikai átirányítást jelez, vagyis úgy tűnik, hogy az ellátási láncok alkalmazkodnak, egyáltalán nem szakadnak szét, mint például a Covid-járvány éveiben. A tanulmány szerint a kínai vállalatok rugalmassága és a globális ellátási hálózatok komplexitása tette lehetővé ezt a gyors átállást.
Az USA 50 százalékos vámtételei az acélra és a alumíniumra, valamint a 25 százalékos autó- és alkatrészvámok több európai ágazatot súlyosan érintenek.
A szabályok 2025 során többször módosultak, és újabb termékköröket fenyegetett a védő-, illetve büntetővámok rendszere,
ami tovább növelte a bizonytalanságot az értékláncokban. Az európai acélipar a magas amerikai vámok és a forgalomelterelődés miatt exportvesztéssel néz szembe, nem véletlen, hogy az ágazat EU-s szinten új védelmi lépésekért lobbizik. Közben az unió 2024 őszén bevezetett ellenintézkedései a kínai elektromos autókra sem állították meg a kínai márkák 2025-ös piaci térnyerését Európában.
Mivel a magyar ipar mélyen beágyazott a nyugat-európai autóipari és gépgyártási láncokba, ez különösen sebezhetővé teszi. Az akkumulátorok és az elektromos átállás növeli a kulcsfontosságú komponensektől, például a celláktól, a katódanyagoktól való függést. Ez a beszállítóktól rugalmas diverzifikációt, gyors átállást és több lábon állást követel EU-s és nemzetközi versennyel a háttérben az olyan erős piacokért, mint az unió.
A 2025-ös vámhullám átírta a kereskedelmi útvonalakat is: egyfelől az USA és Kína viszonya gyorsan hűlt, így az EU és Kína is kénytelen volt több lábra állni, másfelől a vállalatok új beszállítókat és kerülő útvonalakat találtak.
A tanulmány végkövetkeztetése szerint a világgazdaság a visszafordulás helyett fragmentálódik – a hálózatok rövidebbek, regionálisabbak és redundánsabbak lesznek. Mindez rövid távon kezelhető, de a bizonytalanság számottevő marad. Ennek a nyertesei azok lehetnek, akik gyorsan alkalmazkodnak és fegyelmezetten diverzifikálnak.
Kapcsolódó:
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.
Nyitókép: Brendan SMIALOWSKI / AFP
„Azzal, hogy a miniszterelnök nem a valós számokat mondja, saját magán kívül már nem a Fideszt, hanem az országot járatja le” – hangsúlyozza Szalai Piroska.
Alig egy évvel azután, hogy az Európai Unió megmentőjeként ünnepelték, Nicușor Dan román elnök komoly össztűz alá került korábbi szövetségesei részéről.
Donald Trump kilenc év után ismét Pekingbe látogatott, hogy Hszi Csin-pinggel tárgyaljon a feszült amerikai-kínai kapcsolatok enyhítéséről.
Újra itt az évek óta mindenfelé lobogtatott vámháborús fegyver.
Ezek voltak a legolvasottabb híreink csürtörtökön.
Ismét szélsőséges időjárás okoz problémát a magyar mezőgazdaságban: szárazság van, és tavaszi fagy is pusztított a gyümölcsösökben. Mindezt tetőzi a geopolitikai feszültségek hatására kialakult általános energiaválság.
A sport világában nem fogadták egyöntetű lelkesedéssel a lehetséges kinevezést.
A volt helyettes államtitkár kifejtette, fizetésének hat havi összege jár neki juttatásként, amit elvár Magyar Pétertől, hogy kifizessen.
