Az orosz jegybank folyamatos kamatemelésekkel igyekszik csökkenteni az inflációt. Elvira „A Pusztító” Nabiullina könyörtelen: legutóbb már 21 százalékra húzta fel az alapkamatot. A vállalatok tulajdonosai most úgy döntöttek: elég volt a központi bank elnökéből.
A szerző a Makronóm újságírója.
Szeptemberben 19, októberben pedig 21 százalékra emelte az alapkamatot az orosz jegybank. A nyugati pénzügyi körökben a szankciós csapások mesteri kivédése miatt csak Pusztító néven emlegetetett Elvira Nabiullina akkor úgy fogalmazott: az orosz gazdaság idei növekedése az egyre nagyobb háborús kiadásokkal párosul, utóbbi azonban tovább nyomja az inflációt, ami nem mutatja az enyhülés jeleit. A cél a 4 százalék elérése (szeptemberben majdnem 9,5 volt), ennek érdekében a jegybank folyamatosan emelni fogja az alapkamatot. Bár a központi bank elnöke 2026 első felére várja az infláció cél elérését, az orosz oligarcháknak és cégtulajdonosoknak úgy tűnik, már nincs türelmük kivárni, amíg Nabiullina végez a feladatával, és úgy döntöttek, eltűntetik a jegybankból a nőt, akitől még Putyin is tart.
Az elmúlt hetekben orosz üzleti körökből egyre nyíltabban kritizálják a jegybankelnök személyét és módszerét, felerősítve a pletykákat, amelyek szerint Nabiullina nem képes kezelni az inflációt, ezért távoznia kell a hivatalából. A kérdés az, Putyin fülét mennyire zavarják a suttogások, és hajlandó lesz-e az ország leggazdagabb üzletemberei miatt meneszteni személyes pártfogoltját, azt az embert, akinek a szankciók elleni védekezését még a nyugati szakemberek szerint is tanítani lehetne.
Az az elképesztő gyorsaság és hatékonyság, amellyel Moszkva el tudta és tudja hárítani a Nyugat folyamatos, immár egyre kimerültebb szankciós próbálkozásait, nem jöhetett volna létre, ha nincs Putyin körül az a technokrata vezetői elit, amely két dolgot tett 2022 februárja előtt: egyfelől minden képességét bevetette, hogy lebeszélje az elnököt a háborúról, másfelől mindent megtett azért, hogy felkészüljön arra. Amikor pedig elkezdődött, tervszerűen, lépésről lépésre végre is hajtották azt a stratégiát, amelyről remélték, hogy nem kell majd használniuk.
Ennek volt ékes példája az orosz jegybank vezetője, aki a háború kitörésekor két azonnali, már jól előkészített döntést hozott, amivel pár hét alatt túl is lendítette Oroszországot a legnehezebb időszakon: egyfelől limitálta a hitelintézeteknek a kifizethető készpénzek összegét, ezzel elkerülte a bankrendszer összeomlását, másfelől a pénzügyi szankciók és a rubel zuhanásának kivédésére egyetlen mozdulattal 9,5 százalékról 20-ra emelte az irányadó alapkamatot, megőrizve ezzel a nemzeti fizetőképességet.
Az időnyerést az orosz gazdaság maximálisan kihasználta, Nabiullinának pedig annyira jól sikerült zárva tartania az ajtót, hogy néhány hónappal később el is kezdhette annak fokozatos kinyitását: 2022 szeptemberében az alapkamatot már 7,5 százalékra húzta vissza, az pedig majd egy éven keresztül stagnált. A hatalmas kormányzati kiadások azonban az árak megugrásához vezetnek, és arra kényszerítik a központi bankot, hogy újra és újra kamatemelést hajtson végre az infláció letörése érdekében.
Az orosz üzleti szféra az elmúlt években elismerte Nabiullina kvalitásait, és többnyire csendben maradt, amikor megkezdődtek a kamatemelések. A számok és adatok a jegybankelnök mellett álltak: a szankciók tízezreivel sújtott, páriává vált Oroszország (amelynek a gazdasági összezuhanását – a büntetőintézkedések következtében – a háború kitörése után fél évre saccolták) tavaly 3,6 százalékos növekedést produkált.
Idén az IMF 3,2 százalékot jósol, jövőre pedig 1,5-öt.
Még a lassulást látva is döbbenetes az a teljesítmény, amelyet az ottani gazdaság és pénzügyi szektor produkál: az idei növekedés a 2010-es évek eleje óta a legjobb, a munkanélküliség történelmi mélyponton áll, a rubel pedig, ha nem is szárnyal, de stabilan tartja magát. Tavaly az orosz gazdaság vásárlóerő-paritáson Németországot, idén pedig Japánt utasította maga mögé, ezzel a világ negyedik legnagyobb gazdaságává vált. Ennek köszönhetően a fogyasztói bizalom történelmi csúcsra ugrott: az oroszok a pánikmegtakarítások helyett elkezdtek költeni, a belföldi turizmus, a szolgáltatások és a luxuscikkek iránti igény is felpörgött.
A 2013 óta hivatalában lévő Nabiullina három nagy árfolyamválságot védett ki a kamatemelésekkel eddig: egyet a Krím 2014-es annektálása után, egyet 2022 márciusában, a háború kitörését követően, egyet pedig tavaly nyáron. A mostani, 21 százalékos szintre emelés azonban az a lélektani határ volt, aminek az átlépését az orosz üzleti élet főszereplői már nem tudnak mosolyogva nézni.
Ezt is ajánljuk a témában
Oroszország legkeményebb nője nem sokat teketóriázott: Elvira Nabiullina, a nemzeti bank elnöke rekordmagasra, 21 százalékra emelte a jegybanki kamatot. A cél változatlanul a katonai kiadások miatt berobbant infláció leküzdése.
A napokban egyre többen emelték fel a szavukat a szerintük ész nélküli kamatemelések ellen. Alekszej Mordasov milliárdos, a Szeversztal acélipari konszern tulajdonosa visszafogott indulattal úgy fogalmazott: mindenki érti, hogy az infláció letörése érdekében kamatemeléseket kell végrehajtani, ám „olyan helyzetbe kerültünk, amikor a gyógyszer már többet árt, mint maga a betegség”. Szergej Csemezov, a Rosztek fegyvergyártó óriás vezére immár nyilvánosan támadja Nabiullinát, mondván, az újabb és újabb kamatemelések cégek százainak csődjéhez és megszűnéséhez vezetnek. Saját példáján keresztül azzal is fenyegetőzött, hogy a kamatok miatt vállalata leállíthatja a termékeinek exportját. Az oligarchák elégedetlenségi kampányához egyre többen csatlakoznak, azzal sem foglalkozva, hogy amit csinálnak, az gyakorlatilag nyílt elfordulás a Putyin által eddig helyesnek tartott háborús gazdaságpolitikától.
Ami Nabiullinát illeti, eddig nem sokat foglalkozott a milliárdosok kamatcsökkentésre felszólító toporzékolásával. Mint mondta, számára az infláció letörése az elsődleges, a kamatvágás pedig nem oldaná meg a fennálló problémákat. „Minden vállalkozás azzal érvel, hogy ha olcsó hitelhez jut, akkor növelni tudja a termelékenységet, a gazdaság pedig gyorsabban fog bővülni. Csakhogy egy túlfűtött gazdaságban, ahol a munkaerőhiány is problémákat okoz, ez egyáltalán nem így van. Ha mindenki olcsó hitelhez jut, azzal emelni tudja ugyan a fizetéseket, de valójában csupán egy termelékenység növelése nélküli bérverseny alakul ki a piacon. Az pedig nem fogja gyorsítani a gazdaságot” – mondta.
Amit mondott, csak olaj volt a tűzre. Minden sikeres lépése ellenére a teljesen logikus kamatemelés az, ami sokak szerint hamarosan bekövetkező bukását fogja okozni. A jelek nem túl biztatók: helyettesét, a kezdetektől mellette álló Kszenia Judajevát tavaly felmentették, és ironikus módon visszaküldték dolgozni oda, ahonnan érkezett: a Nemzetközi Valutaalaphoz. Amennyiben Nabiullinát Putyin leváltja, egy esetleges kamatcsökkentési hullám miatt Oroszország gazdasági helyzete rövid időn belül instabillá válhat az infláció megugrása és a rubel gyors romlása miatt. Moszkva érdeke is, hogy a háború immár látható végéig helyén tartsa a jegybank elnökét – egy békekötés után ráadásul a háborús gazdaságról kellene visszatérni a normálisba, ami akkora veszélyekkel jár, hogy a technokrata réteg szerepe még fontosabb lesz, mint 2022 februárjában. Ha Nabiullina távozik, Putyin egyik legjobb szakembere tűnik el. A Pusztító valójában az orosz gazdaság egyik legkiválóbb építője, a tehetségére még nagyobb szükség lenne a háború után, mint a végjátékban.
Ezt is ajánljuk a témában
A Szentpétervári Gazdasági Fórum kiváló lehetőséget biztosított Oroszországnak, hogy megmutassa, mennyire gyorsan tudott alkalmazkodni a szankciós politikához.
***
Fotó: Elvira Nabiullina, az Orosz Központi Bank elnöke a BRICS-országok csúcsértekezletén
MTI/EPA/AFP pool/Alekszandr Nyemenov
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A nemzeti össztermékük 0,25 százalékáról lenne szó.
Az ukrán elnök elárulta, hol támadtak leginkább az oroszok.
Többek között a Coca-Cola gyárat is találat érte.
A gyanú szerint a rakománynak köze lehet egy feltörekvő diktatúra atomprogramjához.
Putyinék horrorhadviseléséről cikkezik a Wall Street Journal.
Óriási erők mozdultak meg.
Ismét szélsőséges időjárás okoz problémát a magyar mezőgazdaságban: szárazság van, és tavaszi fagy is pusztított a gyümölcsösökben. Mindezt tetőzi a geopolitikai feszültségek hatására kialakult általános energiaválság.
Máthé Zsuzsát, a KDNP, valamint Dúró Dórát, a Mi Hazánk országgyűlési képviselőjét kérdeztük az iskolai szexuális nevelésről, valamint a megszűnés szélén álló szívhangrendeletetről.
