Oroszország legkeményebb nője nem sokat teketóriázott: Elvira Nabiullina, a nemzeti bank elnöke rekordmagasra, 21 százalékra emelte a jegybanki kamatot. A cél változatlanul a katonai kiadások miatt berobbant infláció leküzdése.
A cikk szerzője a Makronóm elemzője.
A nyugati pénzügyi körökben a szankciós csapások mesteri kivédése miatt csak Pusztító néven emlegetetett orosz jegybanki elnök egy hónappal ezelőtt, szeptemberben 19 százalékra húzta fel az alapkamatot. Elvira Nabiullina akkor úgy fogalmazott: az orosz gazdaság idei növekedése az egyre nagyobb háborús kiadásokkal párosul, utóbbi azonban tovább nyomja az inflációt, ami nem mutatja az enyhülés jeleit. A cél a 4 százalék elérése (szeptemberben majdnem 9,5 volt), ennek érdekében a jegybank folyamatosan emelni fogja az alapkamatot – mondta a központi bank elnöke, és ennek megfelelően cselekedett.
Miután az inflációs mutatók még mindig 8 százalék körül állnak, az októberi kamatdöntésen a jegybank rekordmagasságba, 21 százalékra tolta fel az alapkamatot. Nabiullina szerint a csökkentés vagy a szinten tartás fel sem merült lehetőségként, vita egyedül abban volt, hogy 20 vagy 21 százalékra emeljenek-e – vagy esetleg a fölé is. Végül a 21 mellett döntöttek, ám az elnök máris jelezte, hogy ameddig nem lát olyan ütemű inflációcsökkenést, ami kielégítő a központi bank számára, tovább fogja emelni a kamatot, vagyis decemberben újabb ugrás várható. Nabiullina változatlanul ragaszkodik a 4 százalékos infláció eléréséhez – jelenleg ennek elérését 2026 első felére prognosztizálja.
Ami az üzleti élet éles kritikáját illeti, a jegybankelnök nem sokat foglalkozik vele. „Minden vállalkozás azzal érvel, hogy ha olcsó hitelhez jut, akkor növelni tudja a termelékenységet, a gazdaság pedig gyorsabban fog bővülni. Csakhogy egy túlfűtött gazdaságban, ahol a munkaerőhiány is problémákat okoz, ez egyáltalán nem így van. Ha mindenki olcsó hitelhez jut, azzal emelni tudja ugyan a fizetéseket, de valójában csupán egy termelékenység növelése nélküli bérverseny alakul ki a piacon. Az pedig nem fogja gyorsítani a gazdaságot” – mondta.
Ezt is ajánljuk a témában
Az orosz nemzeti bank kormányzójának, Elvira Nabiullinának kétségtelenül nagy szerepe van abban, hogy Oroszország gazdaságát nem annyira tépázták meg a szankciók. A Bloomberg arról értekezett, hogy törésvonalak jelentek meg az orosz gazdasági vezetésben, és sok a kritikusa Nabiullinának a kormányban. Írhatják, mivel az orosz jegybank várhatóan emelni fogja az irányadó kamatot, ami mindig konfliktusokkal jár.
Nabiullina azoknak is válaszolt, akik a mostani kamatnövekedést a háború kezdete utáni pénzügyi trükkökkel vetették össze. Az ukrajnai háború kirobbanása után néhány nappal a nyugati pénzügyi szankciók és a rubel árfolyamának zuhanása miatt a jegybank egy óriási lépéssel 9,5-ről 20 százalékra emelte az irányadó kamatot, ezzel megőrizte a nemzeti fizetőképességet és elkerülte a bankrendszer összeomlását. A helyzet csillapodása után azonban folyamatos csökkentésbe kezdett. 2022. július 22-én Elvira Nabiullina már 150 bázispontos vágással az alapkamat 8 százalékra húzását jelentette be. Szeptemberben ez már 7,5 százalék volt, ahol stagnált, egészen a múlt nyárig, amikor 1 százalékos emelkedéssel megkezdődött a jelenleg is tartó folyamat. Mint azt a jegybankelnök is megfogalmazta: az akkori óriási emelés nem az infláció elleni küzdelem része volt, hanem a bankok forráskiáramlásának megakadályozására szolgált a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében. „Most már más a helyzet – az infláció növekedésére és az inflációs kockázatokra reagálva emeljük a kamatot” – mutatott rá.
A helyzet a védelmi kiadások brutális növekedésével (jövőre már a költségvetés egyharmada megy el erre a célra) a jegybankot is kényszerpályán mozgatja. Az óriási olajexport-bevételek a kormányzati kiadások nagy részével együtt a háborúba forognak be, az ezzel párhuzamosan növekvő infláció kezelésére pedig csak a kamatemeléssel tud válaszolni a központi bank, megakadályozva a túlzott hitelfelvételt és a gazdaság egyensúlyhiányát. A munkaerőhiánnyal párhuzamosan robbanásszerűen növekedő bérek fokozták ugyan a fogyasztói fellendülést, ám egy fogyasztói gazdaság rövid időn belül destabilizációs problémákkal nézne szembe.
Ez a legmagasabb irányadó kamat, amióta Oroszországban bevezették a kamatdöntési rendszert, decemberben azonban várhatóan tovább emelik, egészen addig, ameddig az infláció biztonságosnak mondható szintre nem kerül.
Ezt is ajánljuk a témában
A Szentpétervári Gazdasági Fórum kiváló lehetőséget biztosított Oroszországnak, hogy megmutassa, mennyire gyorsan tudott alkalmazkodni a szankciós politikához.
***
Fotó: Elvira Nabiullina, az Orosz Központi Bank elnöke
MTI/EPA/AFP pool/Alekszandr Nyemenov
Egyre vonzóbb célpontnak számít hazánk.
Hoppál Hunor és Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó azt járják körül, mennyibe kerül a háború Magyarországnak, és milyen előnyökkel járna egy mielőbbi béke.
Kellemetlen meglepetés.
Egyre rosszabb a helyzet a nyugati országban.
2025 a lakáspiaci fordulat éve lett; az ingatlanbefektetési piac a tavalyi stabilizálódás után újra erősödik.
A legfőbb hajtóerő jelenleg a magas alapkamat, amelyet a Magyar Nemzeti Bank 6,5 százalékon tart.
